|
|
|
| Előadó: | Malek Andrea |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Stephen Sondheim Eörsi István Sondheim Stephen |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ó, Mr. Todd, Megcsókolja.
Boldog vagyok, Megcsókolja.
De jó Megcsókolja. volna bekapni magát!
Tudja, hogy mi volna jó, Mr. Todd, Megcsókolja.
Csodajó... Megcsókolja.
Ha a pénz tovább is dől,
Tudja, milyen vágy tört rám?
Nincs válasz..
Vagy egy év múltán...
Nincs válasz.
Önnek mindegy tán?
TODD komoran.
Dehogy.
MRS. LOVETT
Mindegy, mi lesz ez után?
TODD színlelt lelkesedéssel.
Dehogy mindegy, dehogy.
Az aláfestő zene folytatódik.
MRS. LOVETT
Girhes csitrikorom óta van egy visszatérő álmom. Nettie nénémnek volt pénze, és néhányszor elvitt a tengerpartra. Még ma is emlékszik lábujjam a sós vízre, amelyben tapickolt.
Tengerár, Mr. Todd,
Ez a vad vágy éltet,
Tengerár, Mr. Todd,
Soha ilyen szépet!
Legyen egy kicsi ház,
Ahol mi ketten
Örülünk eszeveszetten,
Tenger partján.
TODD félre.
Micsoda sok szó!
MRS. LOVETT
Ugye, hogy mily pompás?
Todd kínzottan rámosolyog.
Odaúszik e házhoz a
Kies Behring
Szorosától a friss husu
Füstölt hering,
Vagy a friss lazac úszik a
Vetett ágyig,
Ez a kéz pedig a
Nadrágig,
Víz partján.
Halak ívnak, látjuk
Víz partján,
Mi is megkívánjuk
Egyenesen Todd arcába énekli
Tenger partján!
TODD Mrs. Lovettnek
Micsoda sok szó!
Mily csoda sok szó!
MRS. LOVETT
Lobog reggel a vér,
A hullám fehér,
És rí száz sirály,
Húú! Hóó!
Azt hiszi, hogy elragadó; Todd rémülten nézi.
Sül már friss kenyér,
Ön sétára vár,
De jó – hej! – hó! – hó!
A sétányon
Engem fény jár át,
Teázom,
Rum is lesz és torták.
Majd cérna meg olló,
Míg ön betüket ró,
szemérmesen
Vagy azt teszi velem, mi jóó – hóó.
TODD
Micsoda sok szó.
MRS. LOVETT
A mi lágy flanelünk
Simul, ölel, megtart,
Ha nincs más mivelünk
Csakis a brit vízpart.
Csini ház, menedék,
S befut egy-két vendég,
Hogy a pénteket itt élvezzék,
Víz partján.
TODD
Micsoda sok szó!
MRS. LOVETT
Tombol őrült orkán
Víz partján,
Megöregszünk rózsám,
Tenger partján,
Hej-hó!
Örömeink partján.
A zene folytatódik.
Ó, látom magunkat, fürdőruhában – maga csinos matrózkékben, én meg mondjuk... kis csíkos bikiniben.
Arra ember nem jár,
Csak száll pár sirály,
Ki kukkol miránk,
Hej-hó,
Nem tesszük, habár
Nem tiltja szabály,
Mi jó – hó!
De ha egybe kelünk
A vízpartnál,
Az erkölcs velünk
Egy ágyban hál,
Úgy meghat a szentély,
És rebben e szemhéj,
A boldog igennél,
De jó - hó!
Todd elborzadva nézi.
Lesz egy pár kiadó
Szoba turistáknak,
Velük esszük a jó-
Izü halacskákat.
Kicsi ház, csupa fény,
Tulipiros téglák,
Olykor pár nyakat is kettévág
Víz partján.
Egybekel majd két szív
Víz partján,
Maga új kést készít,
Vad víz partján,
Kettőt suhint.
Hej-hó,
Örömeink partján!
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
