|
|
|
| Előadó: | Billy-zone |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Pepe Bull |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Hol van az a kor, amikor a nők alá láttam állva?
És nem szól a gyönyörű, csak nézi, hogy gügyögök a szája tátva
Nem mondja rám azt, hogy perverz bunkó, hanem, ó de édes
És az se ciki, ha a pofám süteménytől tiszta krémes
Nem büntet a törvény, ha más játékát ellopom
És nem ciki az, sem ha kell, hát lazán behugyozom
Ami jó még abban a korban azt sem veszik zokon
Ha egy zsernyákot vágok pofon
Nem csalódhat, bennem senki önmagamat hozom
Mikor ösztönből a nagy gömbölyű melledet meg fogom
Hirtelen a nyelvemet a bimbó köré fonom
És tiszta erőből szopom
Refr:
Élveztem a gyermekkort, mert mondhattam, hogy bülübülü
De nem elég, hogy mondhattam még értettem is bülübülü
Imádtak a nők is folyton kényeztettek bülübülü
Simogattak bülübülü Csókolgattak bülübülü
Hol van az a kor, amikor visíthattam orrba, szájba
És nem hallgathattam semmi féle jó tanácsra
Megkaptam mindent mit megkívántam mi jó, mert édes
Nem hagyták, hogy a kezembe kerüljön durva éles
Pedig nem félek én semmitől, mert bátor vagyok nagyon
Ha elesek, csak picit esem, nem zúzom magam agyon
Hiába kérnek, tőlem bármit magamat nem hagyom
Míg nem suhintanak nyakon
De most meglátott az óvónőm és azt mondta, hogy áá
Ijedtében beszaladt a szoknyája alá
Előbujt a régi énem és mondtam, hogy áá
Óvá áá, áá
Refr:
Élveztem a gyermekkort, mert mondhattam, hogy bülübülü
De nem elég, hogy mondhattam még értettem is bülübülü
Imádtak a nők is folyton kényeztettek bülübülü
Simogattak bülübülü Csókolgattak bülübülü
Hol van az a kor, amikor nem tudtam mi a borotva
És senki sem panaszkodhatott az én illatomra
Örültek, hogy hasonlítok minden rokonra
És egy vénszipirtyó sem volt velem ó túl goromba
Vártam már, hogy felnőtt legyek s erős, mint egy barom
Ha valaki bántana, könnyű szerrel helyben hagyom
Elég lesz ha féleröből simán nyakon csapom
Nyakán menetet vág a takony
Félnek tőlem azok is, akik imádtak régen
Együtt homokoztak lent velem a játszó téren
Azt mondták, hogy előbb utóbb felnövök
De én nem akarok felnőni még nem
Refr:
Élveztem a gyermekkort, mert mondhattam, hogy bülübülü
De nem elég, hogy mondhattam még értettem is bülübülü
Imádtak a nők is folyton kényeztettek bülübülü
Simogattak bülübülü Csókolgattak bülübülü
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
