|
|
|
Verze1:
A szél feltámad, otthon ülve, de mégis völgyekben járva,
Felvágva a régi sebeket, elgondolkozom néha, ezeket látva.
Minden sérelem, ami ért, életem kútjából hirtelen kiszárad,
Aki nincs még benne mélyen, az még kiszállhat,
Van időd, ne gondolkozz, cselekedj, amíg nem késő,
A gondolat beüt a fejedben, kegyetlenül karcol, mint egy véső,
Késő bánat, ami hátba támad, örömmel átadom, a súlyt a hátamon,
Nekem ez nem örömet ad, hanem csak egymás hegyén-hátán fájdalom.
Szólt már pár dalom, barátokról, az életről, a lányokról,
Volt hogy egész közelről hallottad, máskor meg egészen távolról.
Minden szavam zátonyra fut az élet vad tengerén,
Megcsinálnám, amit senki más, de nem biztos, hogy meg merném…
Miérteket kapok a fajtámmal, nincs miért küzdenem,
A semmittevés, és a repp lett nekem az örök üzletem.
A filmem lejátszott, a lemezem már rongyosra hallgatott,
Volt olyan barátom, aki gyűlölt, más egy szavamra hallgatott.
A sors kifaggatott, az élet papírja gyűröttre szaggatott,
Nem tehetsz érte már semmit, lelkiismeret furdalás nélkül hagyhatod.
Elfuthatsz, magadra maradsz, egyedül nehezebb, mint mással,
Ha ezeket nem így gondolod, szenvedj Te is a lelkiismeret furdalással.
Verze2:
Napok, hetek, hónapok, évek telnek, még mindig ugyanazt érzem,
Nem értem el semmit, amit elérhettem volna azt is csak néztem.
Ez egy körfolyamat, ami le nem áll, mint a gondolatok,
Nézem a hibákat, és leírom, mondjad szerinted, mit gondolhatok.
Szakadt gondolatok ütköznek sötét elzárt elmémben,
Jártam más álmában, és voltam már préda más tervében,
Az élet termében magamra maradtam, egyedül vezettem seregem,
A csatákat elbuktam, de a háborút, azt megnyertem.
Büszkén kiálltam az élre, csakis magamnak tehettem ígéretet,
Ez elég jó, de nem azt mondom, hogy Ti is így éljetek.
Mert megrendít a világ, a tudat, amit látok napról napra,
Hogy mindenki, aki reppet hallgat, leírja az életét egyből lapra.
Mint egy postás, úgy közvetítem a dolgokat, és a tényeket,
Hogy veled lehessek egy pillanatra is ledöntenék minden jéghegyet.
Néha ez nem látszik, az élet csak a gondolataimmal játszik,
Ezeket nem látod, de ha jobban belegondolsz, akkor hidd el, látszik.
Pár csík, csak ennyit látok a sötétben, amit észrevettem az években,
Megbíztam mindenkiben, gyanúsokban, rondákban és szépekben.
Mégis átvertek, szőttek ellenem pár tervet, mondhatnám, megszoktam,
Mindig kibabráltak velem a legjobb barátok, mondhatnám, megszoptam.
Még sem így gondolom, most már mások az elképzelések,
És ha ehhez tartom magam, nem lesznek többet átverések.
Csak reménykedni tudok, ebben az álnok és hazug világban,
Nem tudom hogy tovább menjek-e, vagy elmerüljek fenékig a hibákban…
Verze3:
Az elmúlt évek alatt rájöttem egy-két elég fontos tényre,
Rosszabb a sötét úton járni, kövessétek a példám, térjetek át a fényre.
Ez mutatja az utat, csak követned kell az emlékbe karcolt jeleket,
És akik tényleg szeretnek, jegyzed meg azokat a neveket.
A szeretet, ami hiányzik, fontos hogy megbízz azokban, akiket szeretsz,
Te megadod a viszonzást a másiknak, egyelőre ennyit tehetsz.
Tükörbe nézel, meglátod önmagad, észreveszed, hogy megváltozott minden,
Régen példaképed volt az ördög, mára meg az Isten…
Minden változik, ezeket el akarom mondani, de nincsen kinek
Úgy érzem magamra, maradtam, a szívem egy lakatlan sziget.
Egy tóban észreveszem saját arcom, a víz elnyeli a jelent,
És, hogy fényesedik a kiemelkedő alakom, nem tudom mit jelent.
Csak elgondolkozom mélyen, kutatok az agyban, az emlékek felvillannak,
Vártam, hogy hozzájuk szóljak, de ők ordibáltak utánam, hogy itt vannak.
Barátok, a családom, akik hiányoznak, hogyha mellettem nincsenek,
Ezek az érzések azok, amik többet érnek, mint a kincshegyek,
Csak ints egyet, és máris útra kelek, hogy elérjem kezeid,
Láttam a képeket, amiket mutatott a valóság, de azok nem igazik.
Az álmok mozognak, de a képek azok fékeznek,
Nem érted az élet menetét, de mégis Téged kérdeznek.
Az életemből négy perc, vagy az életem négy percben,
Voltak előttem álmok, amiket habozás nélkül egy csapásra szétvertem.
És ezért sorakoznak mellettem, és a soraim mellett az érvek,
Hogy leírtam ezeket, mert emlékezetesek maradnak az elmúlt évek.
Egész nyáron át tartó fesztivállal tesz kísérletet a Petőfi Irodalmi Múzeum arra, hogy kihozza a múzeumot a szabadba. A PIM KertLabor fesztivál keretében workshopokkal, kertkoncertekkel, összművészeti programokkal, felolvasószínházzal várják a múzeumlátogatókat a PIM Károlyi-kerttel egybenyitott udvarán júniustól egészen szeptemberig.
A nyári fesztivál programjai új, izgalmas megközelítéssel nyúlnak a múzeum kiállításaihoz, illetve az irodalomhoz. A MUSE Set programsorozatban olyan experimentális zenei produkciókra számíthatnak a résztvevők, amelyeket a PIM aktuális kiállításai inspiráltak és szoros együttműködésben készülnek a kiállítások kurátoraival és a múzeum rendezvényszervezőivel.
Elsőként július 11-én Az álom vége? - klímaváltozás Az ember tragédiájában és ma című kiállításhoz kapcsolódva a Bélaműhely közösségi zenélésére kerül sor újrahasznosított tárgyakból készült hangszerekkel. A Tragédia Trendsetting egy egyszeri kísérlet lesz Madách Imre Az ember tragédiája című művével való kapcsolódásra a ritmus és a zene segítségével. Szeptember 12-én pedig a Mulató Aztékokból és a Slow Village-ből ismert Tink lép fel az állandó Petőfi-kiállítás által ihletett produkciójával a PIM kerti színpadán.
A legkisebb múzeumlátogató korosztályra is gondolva a MUSE Set Junior során a Mothers Back formáció tart interaktív bábelőadást Doboz utca 1. címmel. A nyár folyamán két alkalommal, július 9-én és augusztus 6-án 10 órától látható előadás elsősorban a 3-6 év közöttieket szólítja meg.
A Károlyi-kert zárása után a meditatív, befelé forduló programoké lesz a főszerep: a kertbagoly sorozat keretében tematikus ritmikus, pszichedelikus felolvasásokra várják az érdeklődőket. A Regős Simon rendezésében megvalósuló est egy színész és egy zenész bevonásával hagyja, hogy a zeneiség és az irodalom zsigeri hatása érvényesüljön. Az első alkalom június 13-án lesz, ahol Weöres Sándor szövegein keresztül egy belső utazásra indulhatnak el a résztvevők a fák lombjai és a csillagos ég alatt.
Július 6-án Dömötör András felolvasószínházi előadásában a nagy regényíróként ismert Jókainak a szabadságharc után keletkezett novelláit dolgozza fel. Ezek a szövegek nagy népszerűséget hoztak az írónak, vigaszt és útmutatást adtak az olvasóknak. Rövid történeteiben a történelem az események hátterében húzódik meg, előtérbe az egyes emberi sorsok kerülnek, ezáltal novellái fontos szerepet játszottak a kollektív trauma feldolgozásában.
A Rejtő szabadon – udvari bolondságok nyári sorozatban három alkalommal kerül terítékre az 1930-as évek népszerű szerzőjének írásművészete. A közismert, bekezdésnyi szállóigévé nemesedett P. Howard-szövegeken túl („Uram, a késemért jöttem!”) Rejtő írói munkásságának kevéssé ismert gondolataival idézik fel jellegzetes humorú szellemét. A nézők július 18-án, augusztus 15-én és szeptember 5-én ízelítőt kaphatnak ponyvaregény-paródiáiból, kisregényeiből és személyes leveleiből. A felvezető kommentárokat és a felolvasást korabeli film- és zenei betétek színesítik (fekete-fehérben), közreműködik Valcz Péter színművész és Thuróczy Gergely irodalmi muzeológus. „Belépés díjtalan! Kilépés bizonytalan!”
A Petőfi Kulturális Ügynökséggel közös Petőfi Színpad X PIM különleges kertkoncertekkel várja az érdeklődőket. Június 5-én 17:00 órakor a Magashegyi Underground duó - Bocskor Bíborka és Toldi Miklós lépnek színpadra. Az énekes és producer multiinstrumentalista párosa a zenekar lassan két évtizedes életművéből szemezget intimebb megszólalásban és bensőséges hangulatban. A nyári koncertekre a belépés ingyenes.
Fotók: PIM
