|
|
|
Intro:
Kisfiam, soha ne mondd azt, hogy soha, az bajt hozhat rád!
NomaGróf:
A tévéből pereg a retinádba a kosz,
ez nem káosz, de az lesz, jövőre ha nem most,
politikus majom, a sok kamu amit küldtök,
csak a gyengékre hatnak, mint a jedi elmetrükkök,
az uszítás megy, közben az utcán meg naponta
a sátán megint száz emberi lelket tesz eltalonba,
üdv itt a vadonba, az élet nincsen tervezve,
töltények vagytok a sors márkájú fegyverbe,
a valóság éget, de nem éget el téged,
hogyha felállsz, mielőtt kirúgja alólad a széket,
remélem érted, én ezt ösztönből csinálom,
és ha erre születni kell, értem mért vagyok a világon,
a földön, ahol olyan dolgok történnek,
hogy leszakad a szám, legálba repülnek a töltények,
ha egyszer reinkarnálódok, legyek valami földféreg,
mert nehéz elviselni, amit az emberi aggyal fölélek.
Refr.:
Soha ne mondd, hogy soha,
mert az élet megváltoztat mindent, még téged is te ostoba,
a tüzet szítja fel Noma, ez bajt hoz rád,
ha túl kemény a valóság, akkor se lapozd át.
Ne mondd, hogy soha,
mert az élet megváltoztat mindent, még téged is te ostoba,
a tüzet szítja fel Noma, ez bajt hoz rád,
ha túl kemény a valóság, akkor se lapozd át.
Egy új világ történetét írom fehéren-feketén,
a színekre már nincs idő, annyi a durva esemény,
hogy éjszaka az RTL-en vérengző űrlények
is beszarnának, hogyha tényleg figyelnék a földet,
törd el ami monoton,
a fonalat így kapod el,
a cityben, a vonaton,
vagy bólogass, nem adom fel a játszmát, nem érdekel amit a világ önt rád,
anyanyelvem nem lehet, a style-om lesz world wide,
nincs, ami fékezzen, érzem hogy lélegzem,
én itt vagyok otthon,
mint Drezzick a D pekszem,
épp időben érkeztem, hogyha emeled a korsód,
akkor tudod mi tartja pályán tesó, a belső bolygót,
leszarom a folkloret, meg leszarom a poppot,
hogyha érzed, amit én, ettől dobod le a toppot,
én adok rá okot, hogy ki nyissad a szád,
de soha ne mondd, hogy soha, mert az bajt hozhat rád.
Refr.:
Soha ne mondd, hogy soha,
mert az élet megváltoztat mindent, még téged is te ostoba,
a tüzet szítja fel Noma, ez bajt hoz rád,
ha túl kemény a valóság, akkor se lapozd át.
Ne mondd, hogy soha,
mert az élet megváltoztat mindent, még téged is te ostoba,
a tüzet szítja fel Noma, ez bajt hoz rád,
ha túl kemény a valóság, akkor se lapozd át.
Drezzick:
Kéz alatt halad körbe a 360,
nyugtázd, vagy bajt hoz rád a távolabban,
addig még nem csattan az őserő,
miből épül fel a Gróf?
Flowjával elföldelő,
atmoszféra-ölelő,
örök-töltető,
te alázattal töltesz szét minden bökkenő,
támad itt melódiákat,
a meló kiáltat
a koszból,
a hétköznapi nagy sokkból,
ha nem vagy robotból,
hogy sokkol a hír,
ami kisüt minden áramkört, vagy blokkolnak így,
ráun a nép, de kire nem, vagy mire nem?
Átfut a kép, mint egy sikeren a figyelem,
maga a középpont, ütemképes részleg,
hivatlan vendégből lesz
benfentes,
éltet egy szál, leszáll drága férgek sírjára, amig ezek élnek a rappnek, mi leszünk a picsája.
Refr.:
Soha ne mondd, hogy soha,
mert az élet megváltoztat mindent, még téged is te ostoba,
a tüzet szítja fel Noma, ez bajt hoz rád,
ha túl kemény a valóság, akkor se lapozd át.
Ne mondd, hogy soha,
mert az élet megváltoztat mindent, még téged is te ostoba,
a tüzet szítja fel Noma, ez bajt hoz rád,
ha túl kemény a valóság, akkor se lapozd át.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
