dalszöveg, előadó kereső
Dalszöveg, előadó kereső
előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Tartalom
Bódi Guszti és a Fekete szemek: Elhervadt orgona

Bódi Guszti és a Fekete szemek - Elhervadt orgona

off off off off off
Roma sztárparádé 2.
Előadó: Bódi Guszti és a Fekete szemek
Album: Roma sztárparádé 2.
Megjelenés: 2005
Hossz: 3:48
Szövegírók: Bódi Varga Gusztáv
Zeneszerzők: Keressük a zeneszerzőt!
Kiadó: Keressük!
Stílus: Keressük!
Címkék: Keressük!
Megtekintve: Ma 7, összesen 20248 alkalommal
Tartalom
Dalszöveg

Elhervadt orgona

Elhervadt orgona


Az én virágom már elhervad
Nem élhet tovább
Az én szívemben lassan tél van
Nincs ott élet már

Ha egyszer anyám megtalálom
Hozzá bújok én
Árván a két szemébe nézek
Könny hullik felé

Refr:
Elhervadt az orgona
Szerelmünknek illata
Ó bárcsak az enyém lehetne az élete
Ezt kérem én

Ó drága jó anyám
Gondol-e még néha rám
Boldoggá tette szívemet, az én szívemet
Áj devlá lé


Mikor a két szemedbe nézek
Látom lelkedet
Feledni mondd csak, hogy is tudnád
A fájó éveket

Ha az én kicsike szívemben
Nyílhatna virág
Neked ajándékoznám énem
Minden illatát

Refr:
Elhervadt az orgona
Szerelmünknek illata
Ó bárcsak az enyém lehetne az élete
Ezt kérem én

Ó drága jó anyám
Gondol-e még néha rám
Boldoggá tette szívemet, az én szívemet
Áj devlá lé

Elhervadt az orgona
Szerelmünknek illata
Ó bárcsak az enyém lehetne az élete
Ezt kérem én

Ó drága jó anyám
Gondol-e még néha rám
Boldoggá tette szívemet, az én szívemet
Áj devlá lé

Refr:
Elhervadt orgona
Szerelmünknek illata
Ó bárcsak az enyém lehetne az élete
Ezt kérem én

Ó drága jó anyám, gondol-e még néha rám
Boldoggá tette szívemet, az én szívemet, áj devlá lé

előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Hírek
Hírek

PIM70: A tárgyak társasága – írók gyűjteményei a Petőfi Irodalmi Múzeumban Jókai Mór sétapálcáitól Lázár Ervin nyakkendőgyűjteményéig


Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?


A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.


A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.




A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.




A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.




A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.


A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.


Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.




A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.


A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.


A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM

Grafikai tervezés: Csuport Andrea

Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM


Fotók: PIM