|
|
|
| Előadó: | Tirpa |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap (Underground) |
| Címkék: | Keressük! |
Nos’Chez
Az a bibi, hogy itt a böhöm böhöm Brigád,
Pórázon a bikád (pórázon a brigád)
Ha valami gáz van, akkor valami gáz van,
Benne van a para minden parazitában!
Elpusztítanátok, de a szemükbe nem vagytok mások (csak hús cafatok!)
Késztetést érzek, hogy kiszívjam a véred,
A mikrofon zsinórral fojtalak meg, nem érted?!
Én nem vagyok idol, meg bálvány se,
Csak egy járvány,ami végig söpör ország szerte,
Nincsen előre megírt StoreReport,
A frontról tudósítunk, mint a CNN war report,
Rágd csak az Orbitot, te is azt ordítod, hogy elég,
Ha kirántja a kriptába a brigád a belét,
A spanodnak, egy sima egy fordított,
Majd horgolunk belőled egy kapucnis hobbitot!
Zenk:
A pokol tornáca, ide fűz minden szó-láncom,
Indul az utolsó tánc, az ördög pórázon,
A páncélunk, csak a foszló hús,
Mész, amíg képes vagy, a kibaszott ösztönöd azt súgja éhes vagy!
M.O a kriptánk a birodalmunk zombik védik, állunk
Combig vérbe végetek, lombik bébik nálunk,
A pokol angyalai hátán szállunk,
Isten meg Sátán mind a hátunk védik brigád!
Ezek a szlengek szét a szátok tépik,
Hogy ti vagytok a halhatatlanok tipikus tévhit,
Ha Killa, NKS, minden comb szétnyitva,
Ez fekete mágia ha nem vágod el szédít ma!
Szavamat adom, hogy nálunk itt nincsenek vérszomjasabbak,
Haraplak, ha csak a savadat csapatod kriptába raklak, (PAKK-PAKK)
A lelketek nálam, fizesd az adót,
Mert feláldozhatók vagytok, nem feloldozhatók!
Tírpa:
A zenénk az összes köcsögöt kiosztja,
Itt a Brigád, ami a kriptádat kifosztja,
Tírpa mindig tettre kész,
Téged is becserkész, jobb ha semmi jót nem remélsz,
Majd belepik a csontvázad a gyökerek,
Velem vannak a veszett kutyák, veled meg az ölebek,
Lemar a savam, feloldja az összes szövetet,
Garantáltan nem untat senkit többet a szöveged!
Az erő velem, laza vagyok nem erőltetett,
Bedőlsz nekem, látom a tested mindjárt megölhetem,
Öreg, ez nem lázálom, a kriptát rád zárom,
Most épp a sorozatgyilkost és nem a sztárt játszom!
Nem találsz nálam hitványabbat,
Rosszal kezdtél, most már tudod ezzel tisztában vagy,
A végzeted a brigád hozza,
Már az összes démon a nevedet kiáltozza!
Aza:
Kiszabadult a Brigád, kicsináljuk a picsád,
Zongorázunk a csonton, mint a Kicsi Richard!
Zárva volt a kripta, de ti kinyitottátok,
Mire észbe kaptok fejetlenül libikókáztok!
Urrá lett a harag rajtunk,
Elviszünk egy körre és a falnak hajtunk,
Vajon szétverjem a pofádat vagy felrúgjalak?
Inkább kikötlek egy fához és felgyújtalak!
A lapockád kapcsolódik a kulcscsonthoz,
A kulcscsont az kapcsolódik a szegycsonthoz,
A szegycsont az kapcsolódik a bordádhoz,
És ha beszakítom az hozzá járul a kómádhoz!
Gyerünk mutass olyat, aki tőlünk nem retteg,
Az, hogy teleszartad a gatyád, engem nem lep meg,
Na lássuk hogyan könyörögsz köcsög, kiváncsi leszek hat-e rám?
A szerveidet kivágom és eladom a Vaterán!
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
