|
|
|
| Előadó: | Majka |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Egry Levente Egri Majoros Péter Váradi József |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Majka: Egy borsodi ózdi, egy senkiházi,
nekem nevem egy éve még semmit se számított,
de most végre, letudom a saram,
és nem felejtem el azt, hogy ki volt itt a paraszt,
és ki volt az aki végig itt volt,
mikor szart is ettem, de mellettem dekkolt,
mert segített, és nem feszített,
hát megtett mindent öcsém, mégha nem is kellett kérnem,
mert 97 a lóvé éve, hiba hiba hátán öcsém, a pénz meg érte,
tudod, nem volt testvér, és nem voltak rokonok,
kitetted a lecsót, megkaptad az adagod,
de 98 megfogyott a brigád, nincsen pénz, ha mindenki csak rinyál,
én leszartam, többet kaptam, mint adtam,
ha tehettem, már százszor vissza adtam volna.
Ref.: Történt, ami történt,
én sohase szegtem meg kint az utcán a törvényt,
de azt mindig vágtam, hogy oda állok bárhova bátran,
és tudtam, amit tudtam, de nem érdekelt, hogyha valamit buktam,
mert vágtam, nem linkre vártam,
mert én oda állok bárhova bátran.
Majka: 99-ben egy irodában ülve,
én rájöttem az életemet mások tartják kézbe,
ha azt mondták, hogy jobbra, fogtam elindultam balra,
apám óvva intett fiam, ne legyél már marha,
ütöttem a gépet, és hát buktam egy-két szépet,
ha kártyát láttam, ezer fokra forrt fel az én vérem,
2000-ben aztán, üres kifordított zsebbel,
tényleg elgondolkoztam, hogy lehetnék én gengszter,
kigyúrhatnám magam, aztán lehetnék egy állat,
minden köcsög térdepelne, ha kinyitnám a számat,
én ehelyett egy kókler, egy lapos kripli lettem,
mert lopott ruhák százaival üzletelni kezdtem,
éltem, ahogy éltem, nekem nem dirigált senki,
én megpróbáltam mindig, a saját uram lenni,
most már tudom én azt jól, az ördög mikor miért kedves,
ha nem látod, hogy nyertél testvér, te vagy az igazi vesztes.
Ref.: Történt, ami történt,
én sohase szegtem meg kint az utcán a törvényt,
de azt mindig vágtam, hogy oda állok bárhova bátran,
és tudtam, amit tudtam, de nem érdekelt, hogyha valamit buktam,
mert vágtam, nem linkre vártam,
mert én oda állok bárhova bátran.
Tyson: Lehet, hogy túl korán mutatta be még nekem azt az élet,
jobb, ha állva döglök meg, mint, hogy térdre csúszva éljek,
nekem nem fogták a kezem, én mindig egyedül voltam,
de minden úgy történt meg velem, ahogy én akartam,
mindig gondoskodtam erről, és akik ott voltak velem,
én megfogadtam nekik, hogyha egyszer úgy lesz nevem,
én vissza megyek értük, ezért akármi is legyen,
ha más szavakkal öltök, én majd átadom a helyem,
amit nem féltettem soha, én nem azért tértem oda,
én az utcárol estem be, vágod, ezért nem is csoda,
hogy hallod minden szóban, hogy ezt az élet írta,
mer' én a sorstól kaptam öcsém, én meg neked adtam,
hogy tanuljatok ti is abból, ahogyan én éltem,
mer amiket kimondtam testvér, én azt meg is éltem,
én nem vagyok rá büszke, de nincsen mit szégyelnem,
mert ha kint vagytok az utcán, ott is őrzöm, a testvérem.
Ref.: Történt, ami történt,
én sohase szegtem meg kint az utcán a törvényt,
de azt mindig vágtam, hogy oda állok bárhova bátran,
és tudtam, amit tudtam, de nem érdekelt, hogyha valamit buktam,
mert vágtam, nem linkre vártam,
mert én oda állok bárhova bátran. 2x
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
