|
|
|
| Előadó: | Majka |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Egry Levente Majka Papa Majoros Péter Váradi József |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Te vagy-e az Jozsó? Én.
Oszt Itthon vagy-e? Hazajöttem.
Azt hol vagy most? Hát, Pesten.
Pesten vagy-e? Aha.
Had nézzem má Mari fia, hogy megnyút'
láttalak a múlkor a TV-be, azzal a másik gyerekkel. (Jááááá!)
Tyson:
Úgy élem az életem, ahogy jó énnekem,
nem szólhat bele senki sem.
Amilyet akarok, mindig olyat mutatok neked,
hisz tudod jól, hogy megetetem veled. Én,
baszok az álmokra nagyívben,
mikor kellett volna senki nem segített.
Nem érdekel mi rólam a vélemény öcsém,
nem érdekel, hogy néz le rám az ég. (Óó)
Maradok ilyen, a vérem milyen?
Az odabasz, amikor nem kell.
Nem érdekel, neki megyek egyedül,
ha kell valami öcsém gyere, azt vedd el.
Én már, láttam mindent a pokolban,
de vágtam, ha leszek a rajban, engem
nem érdekel, mi volt, mi lesz, mi van, mert
nekem tudod nem baj, ha baj van. (Ááááá!)
Majka:
Ref.: Ki ez a cigány, hát mit tudtok róla?
Ki ez a cigány, hogy minden szava bomba?
Ki ez a cigány, hogy mindent leszakít?
Dikk ez a cigány öcsém, ez mindnekire szarik. 2x
Tyson:
Hogy az életem miért veszélyes nem érted,
mert nekem mindig másokért folyt a vérem.
A lényeget, te még mindig nem vágod,
nem érted ezt, csak nézed, nem látod. (iii)
Az a célom az életem,
hogy az utcán nekem a nevem történelem legyen, ahol
mindenki tudja, hogy én aranyat érek,
az utca nekem a vérem, ahol a testvérem védem. (wah)
Én vagyok, a kanyhaló király, (és)
és én vagyok, akitől kiborul a világ (és)
és én vagyok, akit a nagyok is féltenek, (és)
de én leszek, akit ők sem értenek. (há)
Mindig erre vágytam, jó ez így nekem,
ha adod megveszem, ha nem meg elveszem, (uh)
de biztos, hogy Tyson szakít.
Majka:
Ezt mondják, az okosak, a nagyok, a kanyik.
Ref.: Ki ez a cigány, hát mit tudtok róla?
Ki ez a cigány, hogy minden szava bomba?
Ki ez a cigány, hogy mindent leszakít?
Dikk ez a cigány öcsém, ez mindnekire szarik. 2x
Tyson:
Tudom a Tyson, tudom a Kicsi Tyson,
itt vagyok én megint, de szóltam de hányszor,
hogy ne feletkezz el a nyolc kerületről,
mert nekünk adta tudod, ezt a Teremtő. (hú)
Nyolc ker, ez az életem,
mert akármi van itt jó énnekem, itt
rengeteg a spanom, ezt majd megtudod,
hogyha az utcán a nevemet kiáltod. (Tyson)
Nekem a nyolc volt, mindig a mindenem,
igen a nyolcban éltem az életem,
a nyolctól kaptam a lelkemet,
a nyolc, igen a nyolc lesz, ami eltemet. (jáh)
mondhatsz te bármit, ez így marad,
mert aki oda születik, az úgy marad, (öh)
ezt itt megszoktuk testvér, nekünk itt a jó,
mert itt száz éve mindenki kanyhalóóó.
Ref.: Ki ez a cigány, hát mit tudtok róla?
Ki ez a cigány, hogy minden szava bomba?
Ki ez a cigány, hogy mindent leszakít?
Dikk ez a cigány öcsém, ez mindnekire szarik. 2x
Azt hiszi mágáról, hogy művész,
mer van lemeze,
a fászomat,
ázt,
ázt szopja le,
a lyányomat se ádnám neki,
mer a Marinak a fia,
oszt közbe gyereknek is büdös vót,
a cseppfaszát mindig húzotta a téren lenn,
szén szagú,
az egész családja,
rohadjon meg,
az.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
