|
|
|
| Előadó: | Majka |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Schrank Doma Majoros Péter |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Elrontottam ezt is, nem tehetek róla
ugyanúgy kezeltem, mintha ugyanaz lett volna
megbántam már százszor, megfizettem érte
megtörténik mindnekivel, hát velem pont miért ne ?
Biztos azért történt, hogy tudjam azt hogy merre.
Biztos azért történt, hogy lássam van értelme.
Én lettem az áldozat, visszakaptam tőled
kegyetlen egy érzés el nem bújhatok előle.
De felesleges lenne mostmár rágódnom a múlton
várnak rám még nagyon sokan azt hiszem az úton..
és sok szép emlék, és sok nagy fordulat, sok szép lány, még több bűnös gondolat
és ha úgy hozza az élet, hogy megesik még egyszer
neked köszönhetem, ezt nem felejtettem el
hogy milyen legyek akkor, hogyha ellopják a szívem
mert férfiként kell viselnem... azthiszem...
Mond meddig játszol még a világgal ?
Mond meddig hívod még ki a sorsod így?
Mond hány nő kell hogy végre belásd azt, hogy a véred másnak nem hoz csak bajt, és kínt?
Mert bármi történt eddig, én mindig emelt fővel
jöttem el egy kapcsolatból, és minden nővel
kegyetlenül elbántam, mert kegyetlen a világ
hát miért érdekelt volna hogy én vagyok a hibás?
Csak a pénz tudod a fontos, meg a nagyvilági dolgok
nem is vettem észre azt, hogy mindent jól elrontok
a közhelyektől pedig ,mindig hupililát hánytam
ha úgy hozta a sors a bajban mindíg egyedül álltam.
De elegem volt ebből... rólam vegyék le a terhet
kell tudod egy ember, aki megérti a lelkem
hogyha én vagyok az egyik fél, hát ő legyen a másik
ha ölnöm kell érte, engem senki megnem állít.
Hogy imádjon engem, hogy rajongjon értem
Hogy segítsen, akkoris ha rossz útra léptem
Hogy bármi történjék, fogja a kezem..
Ha a földön csúsznék ott is legyen velem.
Mond meddig játszol még a világgal ?
Mondd meddig hívod még ki a sorsod így?
Mondd hány nő kell hogy végre belásd azt, hogy a véred másnak nem hoz csak bajt , és kínt?
Mert mostanában énis tudod egyedül kelek fel,
nincs mellettem senki, akitől szép lenne a reggel
és ha néhanapján talán felnéznek a lányok
a véremnek nem hazudhatok, nem is próbálok.
De minek is tenném ? mikor így van ez rendjén.
Jönnek,mennek, nálam mindegyik elfér...
és ha az egyik majd úgydönt, hogy ittmarad végleg
megpróbálom azt, ne rontsam el ígérem.
Mond meddig játszol még a világgal ?
Mondd meddig hívod még ki a sorsod így?
Mondd hány nő kell hogy végre belásd azt, hogy a véred másnak nem hoz csak bajt , és kínt?
...
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
