|
|
|
Kreck:
Aztán mégse, mit érzel itt mond el
mert akárhonnan nézem mindig szar de egy jó hely
maradt még.Nem félek ne értsd félre csak beletörődtem
amit diktál az élet ezért a zenében őrlődtem fel.
Az álom mint egy kém a halál mint egy hóhér
várnak az utolsó percre ölnek az összes szóért.
Nem áll meg a film és mintha csak azért lenne vetítve.
hogy kiszúrja a hibáim és teljesen legyek elgyengítve
de a holdfénye mégis akarja ,hogy maradjak ,
hogy a holnapra várjak de kérdem hogyan? ha szaladnak
előttem.Én meg lépek egyet a stressz összeránt a depresszió kerget
de nem ér utol és soha nem is fog mert kevés
kevés ahhoz ,hogy legyőzze a társakat
a szerelmet az utcát és ledöntse az immár stabil várfalat
hülyén hangzik tudom de ami szomorkás
attól van jobb kedvem ..a storym enyhén bohókás de hol volt más
a tiéd ami miatt ilyen lettél
nekem ez tetszik hisz te voltál aki felkeltettél a rémálomból
és szembesítettél a halállal
ez ettől szép és remélem azt hogy talán majd
más lesz de most is jó
de most is jó...
Minket ez vár metamorf álomból halálba
egy lapon minden és egy üres szoba falára
felírva a nevünk ébredünk csukott szemmel
egy vonalat húzunk ami célba ér
ha akarjuk majd egyszer
Minket ez vár metamorf álomból halálba
egy lapon minden és egy üres szoba falára
felírva a nevünk ébredünk csukott szemmel
egy vonalat húzunk ami célba ér
ha akarjuk majd egyszer
Yugo:
Te kinevetsz ha azt mondom ,hogy a halálról álmodtam
csak egyedül egy utcán lámpafénynél jéghideg záporban
minden gondolat csak magamban meg a naplóm egyes oldalán
a másik fél úgy csábít el ,hogy itt semmi sem lesz jobb talán
ez szomorú..
minden percet magányban élni le
csak lépni egyet feléd aki megnyugtat hát miért is ne tenném
hiszen már hetek óta homályos az elmém
vakká tesz a rideg világ éber álomban egyedül
mond te hogy vagy mert én remekül
csak nagyon fáj ,hogy mindig a szív sebesül
tőrrel szúrják át a testem
esténként visszatér egy álom nem hagy nyugodni már bánom
sokan mondják ,hogy ez szerelem de nem vigasztal..
ez kísért hetek óta minden este hosszú óra
telik rettegésbe figyelj hogyan mondhatnám el mit érzek?
most már látnod kell nekem mi kell
esténként meghalni a karjaidban álmodni én a haláltól várom csókot
és az ébredést kívánom ..reménytelen vágyak mikor simogatnak százak
mindig csalódik az érzék mosta kezedhez úgy érnék
gyere álmodjunk együtt
egy mesés világot ..gyere haljunk meg együtt.
Minket ez vár metamorf álomból halálba
egy lapon minden és egy üres szoba falára
felírva a nevünk ébredünk csukott szemmel
egy vonalat húzunk ami célba ér
ha akarjuk majd egyszer
Minket ez vár metamorf álomból halálba
egy lapon minden és egy üres szoba falára
felírva a nevünk ébredünk csukott szemmel
egy vonalat húzunk ami célba ér
ha akarjuk majd egyszer
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
