|
|
|
| Előadó: | Dreamerz |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Itt elhulló percek nah emberek gyertek,
itt angyalok lesztek, most itt vagyok nektek,
itt mindenki retteg mint elbukott lelkek,
ti is csak éltek és valahol le estek,
szárnyal a szó mint egy kibaszott csók,
nekem feszül nekem jó én az angyal te a kígyó,
mint tündér, síró silány szajha ki kapja az marja,
még egy slukkot nah rajta, mint fény úgy átszabja,
a percet az órát a burzsuj ki koldult,
lógatja orrát nem találja sorsát mint elhullott morzsát,
lelkeit akarják szana szét szórják szembe a széllel
csak szótlan az ember csak bámul a köcsög,
nekem a lelkem a fegyver így üzenek a csendel,
széllel a remény sodorja felém az az első fény
Nekem fekszik az élet, velem táncol a lélek,
velem szárnyal az angyal, így fordul felém,
csak nekem penget, és csak nekem zenget,
csak velem szárnyal, ez a szende remény.
Mint egy hajnal a földön hegyeken völgyön,
s rohadt hosszú ez a kurva regény
Itt ahol élünk s itt ahol érzünk
ahol csak nekünk izzik ez az első fény
Első fény,Első fény,Első fény,Első fény,Első fény,Első fény,
A szemem nyitva, a fülem hall, a szivem érez,
kezem tapintja bőröd, a szám mindig ujjat kérdez,
nekem ez az élet neked meg amit a szádba rágnak,
van ki meghalna azért amit mások utánad vágnak
van egy út amit követni kell, de nem mutatja jel,
vannak akik magasból zuhannak, mások sosem jutnak el
mert élni tudni kell de nem úgy ahogy dugni kell
a világ az egy putri hely nálam mindig fenn a fej
szememben a féktelen fény, szivemben az álom
a tükör mögött más világ, ott él az ideálom
a szivárvány legalján ott a menyország
de téved aki azt hiszi hogy van még jegy
de nálam van a bérlet, vérem akár a bíbor,
szavam akár a méreg, a lelkem mint a vaj,
de már túl vastag rajta a kéreg
ahol kigyúlnak a fények minden csicska félre nyúl
a plátói MC tollától az ország térdre hull
Néha folytogat az élet, néha sok benne a méreg,
néha szeret néha nem, néha talál néha téved
az ember aki ébred a világ sújja szívében
a szivárvány meg voltaképp csak szürkület a szemében
Igy megőrít a boldogság felemészt a mohóság
mi körbevesz az tönkretesz, már torkomig a csóróság
de mégis néha élvezem a bennem élő vágyakat
a vadságot mi eláraszt mi rám varrja a szárnyakat
hogy repítsem az álmokat hol minden élet totális
hová tartanak a vándorok ott a fegyver tudod verbális
a valóság meg felemészt de felébreszt az ösztönöm
az élet nem lessz börtönöm önfeledten örködöm
és örzöm azt a vágyat ami lángol itt a mélyben
mi táplálja a lelkem, mi szárnyalna az égben
hol az első fény ami körbeér ott megdöglik a félelem
hisz szívünkben a boldogság az elménkben az értelem
Nekem fekszik az élet, velem táncol a lélek,
velem szárnyal az angyal, így fordul felém,
csak nekem penget, és csak nekem zenget,
csak velem szárnyal, ez a szende remény.
Mint egy hajnal a földön hegyeken völgyön,
s rohadt hosszú ez a kurva regény
Itt ahol élünk s itt ahol érzünk
ahol csak nekünk izzik ez az első fény
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
