|
|
|
| Előadó: | Dreamerz |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A valóságban hiszünk, de az álmainkban élünk.
Célokat remélünk, amit soha el nem érünk.
Az útról le nem térünk, előbb adunk aztán kérünk,
mert a valóságban hiszünk, de az álmainkban élünk.
Ha a tükörbe nézek mindig önmagamat látom,
ez az arc az én barátom, a sajátom,
a saját hibámból tanulok, a sok fénytől elvakulok,
túl sokfélére elragadnak rímeim ellazulok,
túl sokfélére szétszakadnak színeim elfakulok,
túl sok félévre szétszakad a tudás így nem tanulok,
túl sok térképre ráférnek a helyek így nem mozdulok,
a fejek mint a hegyek túl kemények, így elfogynak a remények mégis fordulok,
jól tudod hogy miről szól az életem,
ha a tükörbe nézek csakis önmagamat nézhetem,
a kezdet lett a végzetem, a véres kényszerképzetem
a nyomom minden léptemen, hát ég velem
mert inkább ma egy álom, mint holnap ezer valóság,
vagy ma egy örök álom, aztán az örökkévalóság,
mondd mire jó a jóság, ha megölte a mohóság,
az álomember visszatért nincs fegyverem, csak adottság
A valóságban hiszünk, de az álmainkban élünk.
Célokat remélünk, amit soha el nem érünk.
Az útról le nem térünk, előbb adunk aztán kérünk,
mert a valóságban hiszünk, de az álmainkban élünk.
Az álmainkban hiszünk, de a valóságban élünk.
Célokat remélünk, amit soha el nem érünk.
Az útról le nem térünk, előbb adunk aztán kérünk
mert a valóságban hiszünk, de az álmainkban élünk.
Ahol véget ér a minden ott a túloldalon állok,
a világ csendes zajában önmagamra várok,
a Föld holdjának szigetén meg álmokat találok,
így az életemmel szállok, de néha tovább látok,
mint a feltörő ábrándok, a mélyből vitorlázok,
a szívemmel, a lelkemmel mint apró szárnycsapások
és mint vízbe dobott kő, úgy gyűlnek a hullámok
és elmerülnek az átkok, hisz itt a való álmok,
a talaján sétálok és a vágyak ember bennem,
küzdenek a holnapér' így töretlen a jellem,
mint tükör mögött szellem, úgy felébreszt a lelkem,
a gyűlöleted ellen, mert én mindig újrakezdem,
ez a feledhetetlen szerelem ez a műfaj ami tiszta,
szemedben a fény, így megtörik egy pillanatra,
mintha semmi nem az volna amit ember, szerettem,
de semmit nem vesztettem, csak egy újabb érzést nyertem
mikor az élet kristálytavába csak úgy beleestem
így a pillanat élével, mind a két szemembe,
hisz magam nem festettem így lett barátom a lelkem
és a kölyök aki pörög, tudod mindig énmellettem,
mert így vagyunk mi ketten, a gyűlölettől távol,
az életünkhöz közel, de az álmok világából,
robbanunk a fénybe hol a valóságok várnak,
de mint égbolton a madarak az ábrándok elszállnak.
A valóságban hiszünk, de az álmainkban élünk.
Célokat remélünk, amit soha el nem érünk.
Az útról le nem térünk, előbb adunk aztán kérünk,
mert a valóságban hiszünk, de az álmainkban élünk.
Kattognak a szavak egyre jobban fogy a levegő,
kevés a földön járó, sok a lebegő, ez temető,
a tudás az nem ehető, azt magadba kell szívni,
jobb ha elfelejtesz sírni, mert nehéz lesz kibírni,
van, hogy angyalt kell megölni van, hogy ördögöt kell hívni,
van, hogy a nyelveden van a szó de nem tudod leírni,
van, hogy kettévisz az út de neked egyfelé kell menned
és a Fanta nem súgja meg mit kell tenned.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
