|
|
|
Nyomom a pedált csikorog a kerék
Nyomom csak nyomom, ebből sosem elég
Dübörög a motor, dolgozik a gépezet
Ilyenkor érzem csak igazán, hogy létezek
Füstöl a gumi, driftel a kasztni
Ezt nem tudod, figyelmen kívül hagyni
Parkettást nyomok az autóm halad
Horpad a tank, nem baj, ha fogy az üzemanyag
A solex-ek szívnak a hengerek tolnak
Tudod, ezek az autók egy életre szólnak
Érzés van bennük, élmény vezetni
A kereszteződésben keresztbe eltenni
Ha nem figyelsz rám, én azért látlak téged
A kanyarban használd a balláb féket
A sebesség mámora maga alá temet
Alfa Romeo-val köztünk a helyed!
Ref.:
Az autómon a kígyó, az autómon a kereszt
Gyere ülj be mellém, ha száguldani szeretsz
Élvezni fogod, hát döntsd hátra a fejed
Alfa Amore köztünk a helyed
1910-ben, Milanoban a nyári napfényben
Elkezdődött az Alfa története
Az autógyártás komoly fejezete
Tradíció! Igen! Ez a legjobb szó
A történet néha szívszorító
Néha meg boldog és nincsenek gondok
Ne szólj most közbe, figyeld amit mondok
Versenyek, hatalmas győzelmek
Trófeák, kupák, serlegek, sikerek
És Henry Ford is ekképpen szólott
„Kalapom megemelem, ha Alfa-t látok”
A forma a legszebb, több díjat elnyert
Mert az Alfa szabói a legnagyobb nevek
Zagato és Bertone is dolgozott neked
Alfa Romeo-val köztünk a helyed!
Ref.:
Az autómon a kígyó, az autómon a kereszt
Gyere ülj be mellém, ha száguldani szeretsz
Élvezni fogod, hát döntsd hátra a fejed
Alfa Amore köztünk a helyed!
Alfa a kezdet és sohasem lesz vége
Bennem is forr az olaszok vére
A műanyag Suzuki-val húzzál el délre
Opel-esek, Audi-sok félre-félre
Mer’ mindegy , hogy T-Spark, JTS vagy Diesel
V6-os agregát vagy pörgős Boxer
Ismétlem magam és csak azt mondom neked
A találkozónkon ott van a helyed
Szombathely, Budapest, Miskolc vagy Paks
Az ország minden részén Alfa-sokba botlasz
Összetartó csapat, az Alfa konvoj halad
A kígyózó sorra a szemed rátapad
Március vége április eleje
Elindulunk sietve Alfa city-be
Lábad a gázon, kormányon a kezed
Alfa Romeo-val köztünk a helyed!
Azt mondod olcsóbb a tömegközlekedés
Azt mondod busszal bárhova elmész
Azt mondod metróval nincsen defekt
Az alagútban végigszól a Doppler effekt
De én a tömeget nem igazán bírom
Az összes ellenőr bekaphatja a f.szom
Míg te a városban a buszra vársz
Addig én nyomok egy padlógázt
Nato nyomja a szöveget
Andus énekel
(Jó lesz, jó lesz gyerekek!)
Alfa Amore találd meg a helyedet
A szíved dobban, figyeld az ütemet
A karbik szívnak, a hengerek tolnak
Tudod ezek az Alfa-k még autók lesznek holnap
Elmondom nektek én ebben hiszek
Alfa nélkül lehet élni…
DE MINEK???
Ref.: 2x
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
