|
|
|
Eloszlatom a tévhitet hogy szomorú lennék
De ha megengeded néhány sírra egy koszorút tennék
A köntör fal szennye így a bőrömre tapad
De a legfontosabb szó mindig bőröndbe marad
Kártérítést kérek minden évért mind az 5ért
Mert ha bevillan egy kötél reflexből nyúlok sörért
Még mindig nem érted? Kérlek ne fáradozz
Kérdés osztva válasszal elenyésző hányados
Túl összetettnek látszom de csak szavakkal játszom
Ez ivódik a szívbe mint sárban a lábnyom
Ez nem a kőkorszak itt mindent elfed a lőporszag
Te ugrálsz de a légtérbe mustgázt csak ő hozhat
Aranyat kértél de szálkás fát vág hozzád
Mára a küszöbön az összes emlék látványosság
Csőre tölts hiszen a szív ritka célpont
Most nincs vanília égbolt mert a papír tiszta rég volt
Már várom a végét ÁdE ne várd ki mond el
Legalább megtudod hogy merre néz a relációjel
Azért jegyezd meg csak hogy párszor lebetűzd
A szív dominál a józanész csak másod hegedűs.
(Ref2×)
Én a földön járok nem üldögélek üstökön
Az álmaimhoz nincs közöm de angyalokkal ütközöm
Ez most az én köröm ha mosolyt adsz majd pofont kapsz
Ha szarvakkal kopogtatsz majd elakadsz a küszöbön
Párszor feloldottak így félek ragaszkodni
A jó mindig odébb áll csak a féreg marad lopni ..tőlem el
Mikor a mentő öv is hordágy volt
Amit egy szellemileg korlátolt angyal tolmácsolt
Az ajtót becsuktam de mára kinyitom
Ezért ha betelik a pohár inkább gyorsan kiiszom
Így segít a hétköznapokon át 2 SZ betű
Mert aki éles eszű az túlságosan életszerű
Így buktatja egy mást a kóla és a pancsolt bor
Hiába változnál ha nincs kiút a kasztodból
Szeress hogy becsülhess gyűlölj hogy enyhülhess
Így is úgy is majd a naplódba feltűntetsz
Elnyomja illatát egy titok latin tánc
Úgy csapkodunk a szarba mint ha piros pacsiznánk
Az agyvíz még forr de később tanulság lesz számunkra
Amit egy bicskával tagel a hátunkra
Egy kancsal angyal ki rosszul dobja el a glóriát
Egy kancsal angyal ki végül sajnálattal húzza rád a fóliát
Ezért még teheted csak ölelj
Mert nem mindegy hogy furcsa hang vagy átlagos zörej
Az ölelésem muki,tiszi,doki,tika,geri,orbán
A mérges viharban ez örömteli orkán
(ref2×)
Én a földön járok nem üldögélek üstökön
Az álmaimhoz nincs közöm de angyalokkal ütközöm
Ez most az én köröm ha mosolyt adsz majd pofont kapsz
Ha szarvakkal kopogtatsz majd elakadsz a küszöbön
Öncélú ügy nevében ástam el a büszkeségem
Amit élő szóban nem tudsz küld levélben
Hidd el nem tanít az élet de olyan leckét ad fel
Én csak puskát tudok adni itt az esszém rakd el
Veled szál a koporsóba mi a születéstől gond
Hogy minden második barátság az ürességtől kong
ÁdE hülyeségből mond sőt ezt meg azt tesz is
Egyszer megbocsátod te is egyszer vissza üt a szesz is
Magyarnak születnék csak nem magyar földre
Nézd meg hogy csúfol egy székelyt a magyarok szörnye
A becsületet nem menti meg már semmilyen címer
Mert a státusz szóra érdemben semmi nem rímel
Elvileg így kell a gyakorlatban tettekkel
Hozzád szól de magamnak segítek a rappemmel
Én szeretnék szeretni na mond kiködösít?
Hogy ha a szóban forgó angyal majd kiközösít
Kékcédulán a voksom de ezek hanyatló sorok
Mert halandóként senki nem kap szavazójogot
A tüdőm kormos de még szolgálatban
Mert a levegőt mit te fújsz ki még hozzá raktam
ÁdE nem gyerek már ne hidd hogy megint sír
Csak a tudatom náthás és te vagy az elikszír
(Ref4×)
Én a földön járok nem üldögélek üstökön
Az álmaimhoz nincs közöm de angyalokkal ütközöm
Ez most az én köröm ha mosolyt adsz majd pofont kapsz
Ha szarvakkal kopogtatsz majd elakadsz a küszöbön
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
