|
|
|
| Előadó: | 2Arc |
|---|---|
| Album: | Ismeretterjesztő film Szodomáról |
| Megjelenés: | 2008 |
| Hossz: | 4:14 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Szerzői kiadás |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Rabszolgaként túrkálok a szemétdombon a szarba
Éhbérért húzom az igát egésznap, mint a marha
A főnök egy szopós, a rák egye ki a máját
Aranykanállal eszik, budipapírba törli a száját
Rabszolgaként túrkálok a szemétdombon a szarba
Éhbérért húzom az igát egésznap, mint a marha
A főnök egy szopós, a rák egye ki a máját
Aranykanállal eszik, budipapírba törli a száját
Van aki királynak születik, van aki alattvalónak
Azt mondják ne nézd a fogát az ajándék lónak
Jól érted ez azt jelenti az élet egy ajándék
"Mással is meglephettek volna a kurva anyádék!"
Proletár nyakkendővel a társadalmoba
Tudod az milyen, akasztófakötél a faszomba
Feszítek, mosolygok de visszapofázni nem merek
Mert otthon ha éhes akkor sír az a kibaszott gyerek
A korbács hangja helyett ez az ami hajt engem
Egésznap húzom az igát, közben azon töprengem
Hogy van az, hogy az élet múlandó de a munka örök
Ugyanolyan sötétbe megyek, mint amilyenbe jövök
Ennyi pénzért közben nyalogatnia kéne a tököm
Fizetésnapkor utálom, a legjobban a főnököm
Minden harmadik melósra jut egy lógósm, hát az kell is
Mert aki nagykutya tuti jóban van a tetükkel is
Rabszolgaként túrkálok a szemétdombon a szarba
Éhbérért húzom az igát egésznap, mint a marha
A főnök egy szopós, a rák egye ki a máját
Aranykanállal eszik, budipapírba törli a száját
Rabszolgaként túrkálok a szemétdombon a szarba
Éhbérért húzom az igát egésznap, mint a marha
A főnök egy szopós, a rák egye ki a máját
Aranykanállal eszik, budipapírba törli a száját
Felhívom a figyelmet, ez nem nyolcvanöt, kétezeröt
Mégse változott semmi, minden pont olyan mint azelőtt
Az elvtársak felébredtek; "-Keljünk mi is velük!"
Az elvtársak fogat mosnak; "-Mossunk mi is velük!"
Az elvtársak mosolyognak; "-Mosolyogjunk, azt szeretik!"
Az elvtársak leültek enni, jó étvágyat nekik!
Ne pofázz, ne siránkozz ne hiányozz és ne késs el
És ha lehet ne kergesd a főnököd disznóölő késsel
Mikor rádöbbensz te vagy aki röhög a sok foghíjas
Ugyanannyit kapsz, mint a sok szopós, beteg nyugdíjas
Pedig egésznap gülledt szemekkel izzadsz, mint az állat
Sürgős a meló? túlórázzál, bazd sziven anyádat!
Persze, hogy minden nő kurva, nekik nem megy úgy a lopás
Mire megöregedsz, divat lesz a tarkókon kopás
Mely ilyen fizetés mellett, létfontosságú a szopás
Igaz a régi lumbágóhoz képest ez is változás
Rabszolgaként túrkálok a szemétdombon a szarba
Éhbérért húzom az igát egésznap, mint a marha
A főnök egy szopós, a rák egye ki a máját
Aranykanállal eszik, budipapírba törli a száját
Rabszolgaként túrkálok a szemétdombon a szarba
Éhbérért húzom az igát egésznap, mint a marha
A főnök egy szopós, a rák egye ki a máját
Aranykanállal eszik, budipapírba törli a száját
Érzem rotyog bennem a szar, szétrobbanok elegem van!
Az állam engem nyúz és segíti, mert munkát ad nekem
Nem vagyok telhetetlen, mindig tele faszom
"Enném én a szárazkenyeret ha lennének fogaim."
A becsületnek, erkölcsnek beintettem aznap, heló
Mikor apám hullafáradtan így szólt : "Legyőzött a meló."
Hogy várhatja akárki tőlem el azt, hogy elviseljem
Hogy az első harminc év az életemből azzal teljen
Hogy bebiztosítsam magamnak ezen a lepra helyen
Hogy a következő harminc is nyomorúságos legyen
Az ember holtáig remél de élni közbe rá nem ér
A fizuval kiszúrják a szemünk, mi meg lopunk "Szemet szemért."
Mindeki a hátán cipeli haza a sok pénzt amit kapott
Na és ugye a felét annak amit aznap leszabott
Minden faszom paraszt cégtulajdonos ebben az országban
S ezek a buzik nem kenyeret hanem faszt adnak a szánkba
Rabszolgaként túrkálok a szemétdombon a szarba
Éhbérért húzom az igát egésznap, mint a marha
A főnök egy szopós, a rák egye ki a máját
Aranykanállal eszik, budipapírba törli a száját
Rabszolgaként túrkálok a szemétdombon a szarba
Éhbérért húzom az igát egésznap, mint a marha
A főnök egy szopós, a rák egye ki a máját
Aranykanállal eszik, budipapírba törli a száját
"-Főnökúr, Főnökúr, Fő-Főnökúr, ihatok egy kis vizet?
És talán ha talán e-esetleg ha ráér, lesz ma fizetés?
-PÉNZ??? AZ NEM LESZ!!!
MÁS KÍVÁNSÁG NINCSEN?
-Há-hát talán, hogy targoncával hordja a rákot a SZÍVÉRE A JÓISTEN!!!!!!!!!!!!!
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
