|
|
|
| Előadó: | 2Arc |
|---|---|
| Album: | Ismeretterjesztő film Szodomáról |
| Megjelenés: | 2008 |
| Hossz: | 6:14 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Szerzői kiadás |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A mennyország fogja ként a pokolban szabadon élek
villamosszékbe kötözve áramszünetbe remélek
egyedül egy hideg helyen, idegen emberek között
akit kergetek ha ártatlan és úgy érzi üldözött
más nyelvet beszéltek, a szótáramból hiányzót,
de egyszer jött valaki s nekem lefordított pár szót
akinek a magam szerény módján meg is köszöntem ezt
így tudom ha holnap el is tűnne a síromról a kereszt
nyugodt lélekkel vártam a napot mikor eltemettek,
hisz egyszer én is kimondhattam őszintén hogy szeretlek
arra vágyom ha valakinek a szemébe nézek
ne én kelljen elmagyarázzam neki azt hogy mit érzek
a szemétdombon ne érezzem csak a haja illatát,
és ha eljön ne élvezzem a halálom pillanatát
vajon mikor távozunk halunk meg vagy pedig korábban?
tegnap még egy gyönyörű nővel egy sötét szobában
száraz faleveleken lépkedtem egy zongora felé
öreg ház, áram sem volt gyertyafénynél ültem le elé
éreztem a nyugalmat a háborút a borút a fényt
életemben először láttam saját magam apa ként
van akit a pizsama tiszteletet követel mint az ing
sose félj attól hogy bennem a bizalmad meging
mert tudom hogy nélküled én szakadt rongyos ruhában
csak egy koldus lehetnék a mennyország kapujában
vagy pedig Szodomáéban már hogyha magamra hagynál
azt hihetném angyalnak születtél de te szebb vagy annál
de te szebb vagy annál, de te szebb vagy annál…
Veled egy óra vagy egy perc amennyire tellett
visszaadta amit tőlem sok hosszú év elvett
emlékszem ahogy megfogtad a kezem a fényben
nélküled én csak egy árnyék lettem a sötétben
Veled egy óra vagy egy perc amennyire tellett
visszaadta amit tőlem sok hosszú év elvett
emlékszem ahogy megfogtad a kezem a fényben
nélküled én csak egy árnyék lettem a sötétben
Depressziósan, élve eltemetve egy gödörbe
akármerre nézek csak betonkerítés körbe-körbe
a jó magaviseletért napi egy óra sétáló
a felhős eget bámulom, de még azon is drótháló
azt mondják a legszebb rózsa trágyadombból kinövő
és hogy a néma tekintetből megtudható a jövő
most álmodom vagy amikor az ébredésre nem vártam
de én a szemedben egy teljesen más világot láttam
esküvői csokor halotti koszorú egy kertben terem
a pokol és a menny várószobája ugyanaz a terem
rám nehezednek álmaim és minden elfojtott vágyam,
bűneim koporsó szegeiből állt össze az ágyam
ha kijutok a szemembe nézz, ne a hegekre,
én pedig egy fehér lepedőt terítek a szegekre
hajléktalan lettem egy düledező templom koldusa
előttem kottával a kezükben a némák kórusa
mutogatnak mer azt hiszik hogy süketek vagyunk
pedig ők azok akik nem értik meg a mi szavunk
felriadok a rémálomból és még ott vagyok benne
olyan mint ha a mennyország körül drótkerítés lenne
de tudok egy helyet ahol örökké ott leszel velem
mindig akárhányszor fáradtan lehunyom a szemem
az emlékeimből élek, a jövőm a kezedbe adtam
megpróbáltam álmokba kapaszkodni s nagyot zuhantam
kezdek magamhoz térni a rózsafüzér nincs nálam
senki se fogja a kezem ez nem az én halálos ágyam
ez még nem, ez még nem lehet az én halálos ágyam
ez nem lehet az én halálos ágyam
ki fogom bírni
ki fogom bírni, kiengednek, és minden más lesz
ki fogom bírni
ki..
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
