|
|
|
| Előadó: | 2Arc |
|---|---|
| Album: | Ismeretterjesztő film Szodomáról |
| Megjelenés: | 2008 |
| Hossz: | 3:51 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Szerzői kiadás |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Volt idő mikor mindenkit lenéztem, de ma már nem
Nulli facilius quam malo invenies parem
Régi latin mondás, a lényegre világít rá
A szar ember az akire a legkönnyebben találsz valakit, aki hasonlít rá
A szar ember az akire a legkönnyebben találsz valakit, aki hasonlít rá
Bazd meg ha tizenötön látom magam huszonötként
Meglehet, hogy rögtön megteszem önként
Fiatalabb koromba, éjjelente az utcákon
Ki a fasz gondolkozott, fekete nylonzsákon?
Isten után kutatva, ha létezel ne késs el
A szakadt dzsekim alatt kurva disznóölő késsel
Ki gondolta volna, hogy amit érdemelsz azt kapod
És pezsgő helyett, majd flakonos sörrel itatod
Étterembe helyett, a hajába köpködöd a magot
Miközben éjjel a nőd, egy padon szopja a faszod
Hogy ártani akar,nem fenyegetőzik
És hogy nem az a kurva aki a klubban vetkőzik
Hogy a drog és az alkohol, leépíti az elmét
És hogy BMX-ed se lesz soha, nemhogy BMW-d!
Nulli facilius quam malo invenies parem
Az úr tudja mit teszek, ha eljön itt leszek
Alkoholisták, drogosok, sittesek
Jó emberek mind, ha szarok lettek volna
Sikerül beilleszkedniük a társadalomba
Az úr tudja mit teszek, ha eljön itt leszek
Alkoholisták, drogosok, sittesek
Jó emberek mind, ha szarok lettek volna
Sikerül beilleszkedniük a társadalomba
Ott élünk ahol sokaknak nem telik kajára
És az emberek még felfigyelnek a sült hús szagára
Átlag nyugdíjasok kukába turkálnak hazafele
És azt hiszem a sárgaság-járvány sem a jólét jele
Hogy ki mekkora hívő, néha csak nézek
Mikor belelóg a kendő a szájába, olyan részeg
Milyen társadalom az ahol, a nyomor tombol
És a hajléktalant misén kergetik ki a templomból
Ha elindulsz a leejtőn az embrek elfordulnak
Elértük bazdmeg, hogy a temetésen is koldulnak
Ahogy ?George? barátom mondta nálunk az egyedüli esély
Avem prieteni stiu care's prieteni cu prieteni mei
Nem mondom a zsíroskenyérnél, nem jobb a csirkecomb
De mindenki tudja rózsadomb az igazi trágyadomb
Egy nap úgyis mindened itt hagyod, kivétel nincsen
Attól, hogy boldogtalan vagyok még lehet van isten
Az úr tudja mit teszek, ha eljön itt leszek
Alkoholisták, drogosok, sittesek
Jó emberek mind, ha szarok lettek volna
Sikerül beilleszkedniük a társadalomba
Az úr tudja mit teszek, ha eljön itt leszek
Alkoholisták, drogosok, sittesek
Jó emberek mind, ha szarok lettek volna
Sikerül beilleszkedniük a társadalomba
Rájöttem jobb éhbérért gürizni, mint lopni a porért
Jobb kerülni a templomot, mint misére járni a borért
Hogy itt egy dologhoz van csak jogod a gyászhoz
És, hogy a hitnek semmi de semmi köze az egyházhoz
Hogy elég sok mindent elárul a zeneiparról
Mikor öngyilkos sztárok mosolyognak rád a falról
Ebbe a kurva világba, akárhol rohadok
Ha a pisoárba bele van szarva, tudom itthon vagyok
Pont, mint régen az öreg Ceau idején
Csótány, patkány, gyertya a tányér helyén
Mindenki kussol, indiferens, fél
Én mondom Ceausescu köztünk él!
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
