|
|
|
| Előadó: | Sickratman |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Vers |
| Címkék: | Keressük! |
Még ki se hűlt a kiontott meleg vér
Szörnyű csatatéreden ősi Segesvár,
Letarolt ugaron holt némán megfér,
A magyar s az orosz, de a varjú repes már,
De vijjog az ölyv, kerenget a kánya,
És jön az éj, a halál leánya,
És betakarja sötéten a halottakat.
A holdvilág kél, felhő megszakad,
Kísértetes óra jön, most üt az éjfél,
Szörnyűbb a mező sápadt holdfénynél.
Fehéregyházán kong az óra,
Élőknek nyugovóra, holtaknak virradóra.
Vérrel csapzott hajával büszkén kél egy:
- Föl, honvéd, föl, utánam! Magyar, éledj!
S kivonva szívéből a dárdahegyet,
int a seregeknek: - Előre megyek,
S ti szálltok utánam! - És indul előre,
A holdsugarakkal átszőtt levegőbe,
S a holt sereg újra kíséri; megyen
Az égre tekintve, átszállva hegyen,
Felhőbe vezérli vérmosta hadát,
S a holt had kíséri az új Csabát,
Csak vértelen ajkaikon ha jő ki
Egy ámuló sóhaj: Petőfi, Petőfi!
- Előre Honvéd! Ha levertek a földön,
Én holt hadainkat csatára költöm,
És megostromolom velük ím az eget!
Már ott repül, egy-egy csillagvár integet,
- Nem azt, nem azt! Tovább, tovább!
És fölverik a tejút ezüst porát,
S száguldanak a Göncöl rúdja felé,
A Kaszások arannya megreng belé,
Megküzd a Bikával, mely csillaghabot hányt,
Letiporja rohanva az égi Oroszlánt,
S betör ifjú hadával az égi falon,
Angyalseregek közt van riadalom!
Csak úgy hullik a csillag, az égi azúr
Repedezve sziporkáz! De nem nyugszik addig,
Míg honvéd hadával elér virradtig
A hetedik égbe, hol trónol az Úr.
- Isten atyám, nem láttad bizonnyal,
Hogy telik a föld meg vérrel, iszonnyal,
Hogy győz lenn az ármány? A véres agyart
Nem látod, amely torkára támadt
Valamikor hős Zrínyi apánknak,
S amely megtépi most a magyart?
Elárulva ott lenn, elhagyva, leverve,
Elhoztam ím őket te fényes Egedbe,
Tudod nevemet mindentudó levén,
A Talpra magyart zengettem én,
S ha mivoltomat itt nem értenék,
Mondd meg nekik, én írtam a Magyarok Istenét!
Mosolyogva, ragyogva lehajlik az Úr,
S egy csillagrózsát homlokára szúr,
Egyet szívére, és eláll a vér,
Petőfi égi otthonába tér.
A trón körül Attila hegedűse,
Árpád királyok igriceinek őse,
S Tinódi várják, s a dalos Balassa,
S hogy lantos véreit ott találhassa,
Egy csillagos felhő-terembe nyit,
Ott találja Gvadányit meg Berzsenyit.
S a többi mind-mind általöleli,
Az égi trónterem velök teli.
Magyar szó hangzik Hadúr trónusán.
De alighogy köszöntik, mind lenéznek
A föl-le kárpiton, elhal az ének,
S remegve függnek a földi tusán,
Lenn vége már a harcnak, vége, vége,
Holt csendes a hazának messzesége.
Egy pont a legsötétebb, némán áll most,
Tört kardok pendülnek meg, az Világos.
Bitófák nőnek ki a véres földbűl,
Ezernyi sírhalom még ki se zöldül,
S csörög a lánc, ropog a gyilkos fegyver.
Petőfi látja: - Hát az Ég így megver?
Testvérek, nézzétek! - és nézik, nézik,
S a lándzsaseb újra feltört, s vérzik, vérzik.
Ekkor az Isten büntető kezével
Még egyet készül sújtani reánk,
De villám jobbját alig emelé fel,
Hogy végleg zúzza szét szegény hazánk,
Petőfi csillagos homlokát megrázza,
És az Isten-trónhoz ugrik vakmerőn,
Belekap az Isten fölemelt jobbjába:
- Megállj, ne tovább! - A napkoronázta főn
Megremeg a glória; csudálva nézi,
Elhűlve látják égi vitézi.
Lángpallosú angyalok, szent seregek,
Elhallgatnak a megrémült egek.
- Petőfi, mit merészelsz? - Ej, uram,
Látom letiporva vérben, borúban
A haldokló magyart, s te mégse szánod,
Még új villámot küldenél utánnok?
Hagyj békét nékik! - Zúgva rájatörnek,
Vonszolják onnét. - Dalnok, vakmerő!
Megbántod központját az égi körnek,
Aki maga a teremtő erő?
De az nemhogy rájok tekintene,
El sem ereszti az Úristen jobbját:
- Hát miért vagy a magyarok Istene?
S a haragos Úristen földerül,
Egy mosoly reszket át a Mennyországon,
Halk ének zendül víg kíséretül,
És mond az Úr: - Elég, vissza, villámom!
Kerüld eztán a földet, melyen él
Árpád eléggé bűnhődött magyarja,
Legyen elég, mert még ledöntenél,
Te vakmerő! Legyen, mert Petőfi akarja!
S fölzendül az ének, letelt a próba,
Megszenvedett e nép, megszenvedt valóba'.
Petőfi, óvd, s ha mégis vétkezett,
Ragadd meg néha a sújtó kezet,
S a Himnusz dalnokával együtt
Kérjetek jobb esztendőt,
Mert megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
