|
|
|
| Előadó: | Day |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Pintér Mihály Németh József |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
DAY:
Lehettem volna olyan ember, kit becsülnek
Egy katona, akit a háborúban legyűrnek
Lehettem volna, orvos kit tisztelnek
Kit a szegények hisznek el Istennek
Lehettem volna főnök egy gyárban
Aludhattam volna az ördöggel egy ágyban
Lehettem volna népszerű, de milyen áron?
Csak hogy elérhessem minden álmom?...
Ha elnök lettem volna, aki kiáll a népért
Tuti, hogy nem tehettem volna azt, amit a nép kér
Reformokat hoztam volna, hogy ne legyen éhbér
De leváltottak volna egyből ahogy jön az éjfél
Lettem volna sztár? Sokan lennének szívesen
Ki kívülről szép, belülről nincsen már szíve sem...
Olyan önfeláldozó, hogy mindenkit megmentő
vagy olyan könyörtelen, hogy az szinte már rettentő...
Lettem volna seggnyaló, csak hogy feljebb jussak?
Lettem lázadó, ki beint a politikusnak!
Nem lettem gazdag, ez lettem, ez van
De nem is kell, mert nekem mindenem megvan...
Az élet szép, benne van mindenem
Csak arra kérlek, szeress engem jó Istenem
Zene és Szeretet, másom sincs nekem
A szív a világon a legnagyobb kincs nekem!
TKYD:
Én egyszer indultam, és egyszer érkezem
Csak egyszer mondom el, csak egyszer kérdezem
Te minek csinálod? Amikor nem vágod
Te minek fikázol fasz, amikor nem látod...
Mi régen kemény volt, az most is kemény lesz
Ki tegnap szegény volt, holnap is szegény lesz
De ami tegnap szégyen, holnap erény lesz
És ha csak remény van, nem hiszem hogy elég lesz...
A pénz csak pénz, a pénz az nem szeretet
Az elme csak levegő, a lélek a lehelet
Adj egy kést, azzal írom a nevedet
a bőrödre tesó, hogy érezd mi a szereped
Nem vaknak születtem, azt hiszem embernek
Nem vagyok tehetség, hívjatok tengernek!
Nem vagyok halandó, a nevem legenda
A szívem szögesdrót, a kezem Beretta
Ahol a party van, ott találsz engem is
És ami neked fáj, az dobog bennem is
Akit már eldobtak, az tudja csak igazán
hogy a kurva életbe nincs olyan hogy vigaszág!
Ez Tkyd - DAY, a szemétben a szivárvány
Akkor vagy gazdag, ha a nevedet kiáltják
Szarom a világot, menj ha menni kell
Adom a virágot, mondd,hogy mennyi kell
A nevem négy betű, tesó ezt tudod jól
Iszom a véredből, eszem a húgodból
Nem hiszek semmiben, csak amit átéltem
Volt egy határ, de már átléptem, ja!
Négyezer rajongó, lesz az még negyven is
Nem vagyok negyven, de leszek még hetven is!
Nem hetvenkedek, csak írom ami belül van
...Csak az baszik aki felül van!
Ez vág, ez éget, de imádom!
Hogy érezd Te is, ezt kívánom!
A kezemből kezedbe virágot
A szivemből szemedbe világot!
Ez Tkyd, Ez DAY
Ez DAY , Ez Tkyd
Neked nappal, nekem éj
De ne félj! Nézd végig...
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
