|
|
|
| Előadó: | Smile Of Hell |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Ianaa |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
(ja..aztech beatz...soh)
Verse 1:
Napok, percek, órák és éjelek
Könny és vércseppek én így élem az életet
Lehetett volna máshogy én mégis ezt kaptam
Kőszívet és magányt ami megvár hajnalban
Társként átölel és magához szorít erősen
Ő már gyerekként rámtalált és segített hogy felnőjjek
És ha bolyongok az erdőben a szívem iránytűt mutat nekem
Talán a boldogság, talán majd egy nap meglelem
Tájakként mellettem elsuhannak az évek
Csak tanulság mit leszűrök, vissza sose nézek
És ha könnyes párnával ébredek fel reggel
A szívemben egy vekker, parancsol, hogy kelj fel
Refrén: (2x)
Mindig magába húz majd egy holnap
Torkon ragad s nem engedi hogy szóljak
Talán vár még rám valami az út végén
Akkor sem értem, hogy mért pont ez mért pont én
Smile of Hell:
Régen még hittem, ma már csak teszem a dolgom
Az ördöggel cimborálok, mert isten elfoglalt folyton
Sokszor a könyeimmel folytom pedig zokognék
A cseppjeit a mikrofonba hullajtom ha kell hozok még
Van itt bőven, óriási a készlet
Mert falhoz vág és szétszed, minden egyes részlet
Amit ad az élet pedig én már repetát nem kérek
Elmúltak az évek, lelkemben kihúnytak a fények
Istenem adj erőt, hogy a pokol tűze égessen
Hadd fájjon, szaggasson, hogy erősebbé még edzen
Vérezzen a lelkem, marcangod, hogy érezzem
Hadd hagyjak nyomot, hogy tudják azt, hogy léteztem
Refrén: (2x)
Mindig magába húz majd egy holnap
Torkon ragad s nem engedi hogy szóljak
Talán vár még rám valami az út végén
Akkor sem értem, hogy mért pont ez mért pont én
Ianaa: (2x)
Minden nap új nap egy újabb holnap
Nem érdekel, hogy ki mit mondd csak hogy nektek szóljak
Na gyere mondd el mit ad az élet
Ha érted szólnak a beatek vége
Refrén:
Mindig magába húz majd egy holnap
Torkon ragad s nem engedi hogy szóljak
Talán vár még rám valami az út végén
Akkor sem értem, hogy mért pont ez mért pont én
Smile of Hell:
Végig gondolom, ezt a szánalmas életet
Az jó dolog, hogy reppelek meg, hogy csinálom a zenéteket
Többet akartam, valami más lenni
De csak vallomásokra futja, egy-két trekkre és ennyi
Utat akartam mutatni, hogy mit ne válassz
Hogy van egy teljes életed amit áthatsz
Mert lehetnél más is, akár olyan mint én
Foggal és körömmel megküzdeni mindenért
Hogy ne legyél fagyos játszóterek vendége
Hogy ne hajléktalanokkal ülj össze ez évre
Ott már jártam, köszönöm kiálltam
De éltem már más országban és a tengereket is láttam
Ha úgy tetszik a végletek embere, koldultam párszor
Aludtam padokon, és távol a hazától
Voltam ingyenélő és volt hogy másért fizettem
Volt, hogy nekem meg volt, volt hogy én voltam a menedék a hidegben
Voltam gyámolt, és voltam gyámoltalan
Volt, hogy mások kerestek volt, hogy a családomat kutattam
Egyszer volt hol nem volt, volt egy végtelen történet
A legenda én vagyok, nem a képek amit te nézel
Refrén: (2x)
Mindig magába húz majd egy holnap
Torkon ragad s nem engedi hogy szóljak
Talán vár még rám valami az út végén
Akkor sem értem, hogy mért pont ez mért pont én
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
