|
|
|
| Előadó: | Feke Pál |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bródy János |
|
Szörényi Levente |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Uram, magadhoz szólítád az én atyám,
Uram, oly mérhetetlen bánat szállt reám!
A sír oly hallgatag, a szó is fennakad,
A szív majd megszakad e súly alatt!
Ím, hát itt fekszik előttem jó atyám,
Lelke fennjár már a csillagok nyomán!
A föld most elhagyott, e népnek bölcse volt,
És én még nem tudom, mit ő tudott!
Uram, te jónak láttad elszólítani,
Szent az akarat, mely így tud dönteni!
És én, ha kérdezem, miért ily hirtelen,
Hallgat, s nem felel senki sem!
De én, István, akit nemzettél, atyám,
Én most esküszöm, hogy számíthatsz reám!
E sír el nem temet, én őrzöm lelkedet,
Míg élek, folytatom a művedet!
Nap fénye világosságot,
Hold fénye teljességet,
Víz színe tisztaságot,
Csillagok fényességet,
Adjatok! (6x)
Kegyes Földanya!
Kegyes Napanya!
Kegyes Holdanya!
Kegyes Vízanya!
Kegyes ősapák!
Kegyes ősanyák!
Kegyes istenek!
Kegyes szellemek!
Áldozatunk fogadjátok,
Amit kérünk, megadjátok!
Előttetek fejet hajtunk,
Fogadjátok hódolatunk!
Véres kardot hoztam,
Őseink véres kardját,
Sordöntő harcra kész a nép!
Megvédjük szabadságunk,
Istvánnak ellenállunk,
Nem kell a sápadt istenség!
Árpád szabad népe,
Honfoglalóknak vére,
Nem tűr meg idegen zabolát!
Álmunk valóra válik,
Vagy elveszünk egy szálig,
De inkább halál, mint szolgaság!
Koppány! (20x)
Koppány, ha Istvánt legyőzöd,
Nem pusztulnak a hősök,
Hatalmas nagy lesz itt a nép!
Rómától görög Bizáncig,
Rajnától Levédiáig
Félik majd utódaik nevét!
Mohácsnál győzni fogunk,
Dózsa lesz György királyunk,
Nagyhatalom századokon át!
Rákóczi világot hódít,
Kossuthtal valóra válik
A Duna menti köztársaság!
Koppány! (16x)
Magyarok! Férfiak és asszonyok! Hallgassátok Koppány vezért!
Nem kérdem én, anyád hol szült világra,
Nem kérdem én, apád ki volt.
Csak annyit kérdezek, a válaszra várva,
Rabok legyünk vagy szabadok?
Nem kérdem én, meddig tűrjük a sorsunk,
Lehetnénk új honfoglalók!
Csak annyit kérdezek, a válaszra várva,
Rabok legyünk vagy szabadok?
Szállj fel a csillagokba, szél könnyű szárnyán szállj,
Kárpátok gyűrűjéből szállj fel, szabad madár!
Szállj messze, szállj magasra, szél könnyű szárnyán szállj,
Új tavasz hírét vidd el, szállj fel, szabad madár!
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
