|
|
|
| Előadó: | Harsányi Együttes |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Harsányi Béla Viski János |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Mese, mese, meskete,
Mese, mese, meskete.
Egyszer volt, hol nem volt,
Túl az Óperencián, de régen volt.
Kis kunyhó, ott élt ó!
Hét kicsiny legényke és egy favágó.
Egy napon, hogy elfogyott az ennivaló,
A hét legénykét messze űzi ő.
A legkisebbik tudja, mi a tennivaló,
Mert bármilyen icike-picike,
Van ott erő, van ott erő.
Hüvelyk Matyi, Hüvelyk Matyi,
Hüvelyk Matyi, Hüvelyk Matyi,
Te kedves, bátorszívű csöppnyi legény.
Hüvelyk Matyi, Hüvelyk Matyi,
Hüvelyk Matyi, Hüvelyk Matyi,
Ha bármi baj van, eszed ott a helyén.
Hüvelyk Matyi, Hüvelyk Matyi,
Hüvelyk Matyi, Hüvelyk Matyi,
Ha kell száz óriással bátran szembeszállsz,
És hogyha mérföldjáró csizmát húzol
Kis cipőd fölé, nincs tenálad büszkébb hős,
Bizony, kacagva ezt kiáltod pajkosan
Az ellenség felé: kicsi a bors, de nagyon erős.
Brr-brr-brr.
Mese, mese, meskete,
Mese, mese, meskete.
Egyszer volt, Pesten volt,
Túl a Nagykörúton, nem is régen volt.
Komfortos kis garzon.
Csöppnyi ember éldegélt a nagy parton.
Azt mondják, hogy nagy fiú volt valaha rég,
Míg meg nem fúrták hős volt és erős.
Sőt azt suttogják, otthon is nagy hangja volt még,
Csak azóta icike-picike, mióta nős, mióta nős.
Hüvelyk Matyi, Hüvelyk Matyi,
Hüvelyk Matyi, Hüvelyk Matyi,
Szegényke gyávaszívű, csöppnyi legény.
Hüvelyk Matyi, Hüvelyk Matyi,
Hüvelyk Matyi, Hüvelyk Matyi,
Ha baj van, már az esze nincs a helyén.
Hüvelyk Matyi, Hüvelyk Matyi,
Hüvelyk Matyi, Hüvelyk Matyi,
Ha kell a házmesterrel bátran szembeszáll.
Ha otthon felveszi a mérföldjáró házipapucsát,
Nem kimondott délceg hős, hü-hü-hü,
De este megpróbálja játszani a háznak bősz urát,
Kicsi a bors, de nagyon erős.
Hü-hü-hü-hü, hü-hü-hü-hü,
Hüvelyk Matyi, Hüvelyk Matyi.
Kicsi a bors, de nagyon erős.
Kicsi a bors, de nagyon erős.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
