|
|
|
| Előadó: | Addamz |
|---|---|
| Album: | Fekete melódia |
| Megjelenés: | 2004 |
| Hossz: | 4:07 |
| Szövegírók: |
Addamz |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A megszokott környezet fogva tart mint évekkel ezelött
Beszívtam az ópiummal teli levegőt.
És vártam a hatást, egy újabb csíny át a falakon,
Mert utálom, hogy a sok lánc megszorít.
Egy ismerős arc a terem másik oldalán,
Int felém aztán ellép, hiába mondanám neki, hogy várjon...
Az ajtó bezáródik mögötte és a gomolygó füst felhő.
Pedig fölötte újfajta képeket éget a falra,
És ekkor feltűnik végre ő is tőlem balra.
Szemében ott ég még a tűz, mégsem a régi ,
Nézem ahogy ül, és mereven a padot nézi.
Erősnek látszik, de a lelke mélyén fél,
Tudja, hogy gyengül mégis napról napra él.
Olyan törékeny, hogy hirtelen megrémülök én is,
Ezt nem tehetem inkább lépek innen mégis .
Fognám a cuccom de a kezem után nyúl hirtelen,
És azt mondja maradj még egy kicsit kedvesem.
Érzem a hangján, hogy nem őszinte már,
Hogy elmúlt a nagy szerelem ahogy elrepült a nyár.
Ezért biztos vagyok benne, hogy jobb hogyha hátat fordítok,
Próbálok kemény lenni, belül mégis ordítok.
Đe győz az ész az ajtót lassan bezárom,
Kint a szakadó esőben még hátranézek, s látom.
Az alakját az üvegfal mögött,
Ahogy lassan eltűnik egy árnyék az esőben.
Előttem feltűnik, a nyomába indulok talán megmutatja amit keresek,
Közben a cseppek egyre belepik a tereket.
Sikátorokon áthaladunk lassan, elöl az árnyék,
Én meg a nyomában át minden tócsán, falakon, rácsokon,
Néha hátrafordul, de az arcát sose láthatom.
Már órák óta megyünk, csak beljebb egyre beljebb,
Mintha végtelenbe vesznének el a házhegyek.
Đe lejjebb látok valami fényt, talán ez az út vége,
Az árnyék megáll, és azt mondja rám nézve :
Most célba értél, az utadnak itt vége,
Đe már nem figyeltem rá csak a világító fényre.
Állt egy helyben én meg felé mentem,
Mintha álom lenne úgy vett körül engem .
Đe éreztem, hogy valami nem jó,
Láttam magamon, hogy a kellemes érzést elnyomja a fájdalom.
A fény eltűnt én meg az esőbe álltam,
És a szerelem megváltó érzésére vágytam,
Csak egy érintésre, egy őszinte szóra,
Csak ez fordíthatná bennem a rosszat végre jóra.
Đe csak álltam nem jött semmi és én féltem,
Hogy soha nem kapom meg azt amiért éltem.
Leültem egy padra, itt most vége meghalok,
Összefolyt minden de még láttam egy alakot...
Oda jött mellém, és megfogta a kezem,
Éreztem, hogy érzi hogy vívódom idebent.
Đe nem maradt eltűnt és én egyedül ültem,
Kezdett elnyomni az álom mégsem örültem.
Mert tudtam, hogy ezzel mindennek vége ,
Még utoljára felnéztem az égre.
És az esőcseppek ellepték az arcom,
Ez volt a célom, befejezhetem a harcom....
Refr (3x) .:
Mindig harcoltam az életben,
Đe mostmár végre vége.
Tudom, hogy hibáztam
Đe az útról sohase tértem le.
Minden tettemet valami büntetés követte,
És a fájdalom az életemet lassan tönkre tehette.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
