|
|
|
Pok-pok-pok megint lövések egy korai reggelen,az álom a szememből rég kiment, de nem élvezem az ébredés nyújtotta elnyomott
érzést, és felteszem ma is ugyanazt a rohadt kérdést, hogy mért nincsen itt nyugalom végre és mért kerül minden spanom
szépenlassan a jégre, ahogy a mosdóhoz érek nézem a tükörben a képet, és látom, hogy már nagyon kikészített ez az élet.
De nincs visszaút, meg kell fizetni a jóért és bűnhődni kell minden egyes kimondott szóért mégha nem érezted régen akkoris,
ha te tetted, egy rossz szóval a másik életét tönkre tetted.
Refr.: 2x
Ne hidd azt, hogy minden egyszerű, Neked nem lesz itt már soha se jobb az életed, és egyre rosszabb lesz ez a világ,
mégiscsak te követheted el a hibát.
Miközben látod élni-halni embereket, ártatlan öregeket, védtelen gyerekeket, síratod Őket, járod a temetőket talpig feketében
gyászban, télben olyankor sárban, Ők már úton a Mennyországban ébren, de mi még mindig itt a szarban, kiürülve játszóterek
és miképp a parkban semmi nem a régi már csak pusztító vihar van, az utcán ahol felnőttünk, játszodtunk msotmár csak harc
van. Ó mennyi fájdalom és könnycsepp az arcokon, haldoklunk akár a vergődő halak a partokon. Veszélyes világot élünk, békét
hiába remélünk, kérünk segítséget, mégis folyik vérünk, de csak rajtunk múlik, hogy háború vagy béke van, az Úr előtt nem
attól ember az ember, hogy sok pénze van. Bándd meg minden bűnödet, megbocsájtás fent az Égben, ha örülsz annak, hogy élsz,
hagyd a másikat is, hogy éljen.
Refr. 1x
Ne hidd azt, hogy minden egyszerű, Neked nem lesz itt már soha se jobb az életed, és egyre rosszabb lesz ez a világ,
mégiscsak te követheted el a hibát.
Mindig a fejemben él egy gondolat, egy gondolat egy emlék, ha visszamennék a múltba mindent tönkretennék.
Talán nem... talán tudnék változtatni ezen az életen, hisz előtört a nyugalom a legfontosabb lételem. Felpörgetve élünk, a
penge élén táncolunk és ezzel csomó más embert a földhöz is le láncolunk. Nincsen kiút, asszem tényleg minden elveszett,
inkább hagyom, hogy játszon velem a képzelet. Egy álmot láttam és azóta bennem él, egy kép, hogy más vagyok a többinél, de
nem értem, még miért, mit kell tenni, hogy vége legyen az örökös kételkedésnek itt lent a szennyben. A panelházak mélyéről
egy kiáltó hang szól, vigyázzál éjszaka mikor elalszol... Néha lecsukom a szemem, de már semmit nem érzek, az álmom elveszett
és én is lassan elvérzek.
Refr.: 2x
Ne hidd azt, hogy minden egyszerű, Neked nem lesz itt már soha se jobb az életed, és egyre rosszabb lesz ez a világ,
mégiscsak te követheted el a hibát.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
