|
|
|
[Natív]
Nem akarok szítani, tüzeket éleszteni
Nem szeretnék egy csatát, csak egyetlen mondat
Könnyű rossz és a jó utat, eltéveszteni
Közel a búcsú, a bánat, mint péntekhez a szombat
Boldogság egy életen is át tartó délibáb
Hol láthatod mit kínál, az élet és ki éli át
Ki menti meg a véred, ahogy markol egy torokba
Életek zuhannak egy végtelen folyóba
Hol part medrére sodortak, és egy dalt most szövök
Úgy érzem egy rab lettem, a magánytól hajótörött
Egyedül vagyok, keserű a magány
Hiszem megfejtést vártok, és csak a talányt
Viszem, lehet itt hagyod a szart
Mint múltbéli Jónás, egy gyónás a szavamból
Azt hittem jó más megoldás
Nem találok egy képzelt ?????
Hogy ez egy magam által, kovácsolt probléma
Igazából nem is létezik, én nem találom
Az álmomban láttalak, és magam megszánom
Csak egy számom leszántom a sikert és elállok
Ahogy felkel a Nap, kikelnek a virágok
[refrén 2x]
Minden más lenne, ha éreznéd, amit ???
Nem szalasztod a végső pillanatát
Az egyetlen percet, érezd mit kapsz
Csak egy esély, miért más éjjel-nappal virraszt
[Csaszy]
Volt, hogy mester volt a mesterem
Nem gondolok rá este sem
Revolverem leteszem, a tárat kezembe veszem
Eddig más vezetett előre, most én vagyok a mentorom
Segítő kezet eltolom, érmémet most feldobom
Arcom előtt hullik, mint könnycseppem a porba
Nem akartam mégis, beleestem egy korba
Egy sötét arc a közelben, most két kezemmel megfogom
Gondolatnak tűnik, de csak éjfekete metronóm
Dolgaimon dolgozom, gondokon gondolkodom
Kérdésekre választ, a válaszokat nem kapom
Üzenetem feladom, de életemet nem szabad
Tied lehet örökké, míg meg nem húzod a ravasz
Sötétbe kacsintó kis karnyújtásra előttem
Esélyekben úsztam, de mára mindent ellőttem
Pontból halvány töredék, tágult lett egy kör
Szerencsémre támasztottak, mikor már elől
Láttam végre kinyílt, mindkét barna szemem
Figyeltem magam, mikor kezem mélybe teszem, ja
Mikor kezem mélybe teszem, nah, mikor kezem mélybe teszem
Nem feledem a múltam, látom a jövőt mára
Száraz szemmel állva, sírok akár egy árva
Elhagytak és egymagamban szemeim kinyílnak
Indegoo gyermek vagyok és a szemeim sírnak
[Natív]
Virágok az égben, mint felhők közt a földön
Egymagam vagyok, és egy többszemélyes börtönben
Ülök egy sarokban, kezem közé hajtom
Bűnös fejem tartom, emlékek az ajtón
Mit a múltban bevéstek, itt jártam egykor
R, O, N a mentor, és a lelki terror
Csak egy alaptól enyhült, le a kalappal testvér
Segítesz, ha sírok, segítek, ha elestél
Egy flashnél több a barátság, hogy kinek ki a kedvence
Hogy kik állnak mellettem, kiért van a kelepce
Azért járok hátra, mert tudom, hogy szerettek
Tegnap sírtatok miattam és most velem nevettek
Tudom néha szégyen vagyok, boldogság vagy bilincs
Egy kapu egy más világban, én vagyok a kilincs
Hát gyertek velem, én most egytől egyig hívlak
Indegoo gyermek vagyok, és a szemeim sírnak
[refrén 2x]
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
