|
|
|
| Előadó: | Rico |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Intro
Rico, Ezerkilencszáz kibaszott kilencvenből
Csak egy reménytelen álmodozó testvér
Pont úgy ahogy eddig, csak nyomom ezt a szart..
Meghallgatod? Akkor gyere velem!
Rico
Már nem várom a gyümölcsét a melómnak, csak nyomatom
Csak írom ezt a sok szart, mindenemet odaadom
Minden éjjel rosszul alszok, nagy a hajtás
De nyomom ezt a szart, mert még maradt bennem tartás
A ribancokat nem érdekli semmi csak a nevem
De ha elillan a siker, csak a család marad velem
A mikrofonom megért, addig amíg haver te nem
Úgyhogy nyomom amíg le nem merül ez az elem
Egyszer felérek majd én is, de nem állok be a kasztba
Ott nyomom majd a Stage-en és te azt mondod majd:
"Azt a kurva, ó azt a mindenit, ez mit ad itt?"
Arról ugat amit élsz...
Kiteregetek mindent, amit fájdalomnak vélek
Mert oka van, hogy felgyülemlett bennem a sok méreg
És nem véletlen, hogy meghalni nem félek
Mert minden dumám marad, úgyhogy úgyis célba érek
De azt hiszem egy pár éve, még nem értettem tényleg
Hogy ahogy nő egy név, úgy egyre több a féreg
De mit számít a holnap, ezek ma tudod a tények
És én csak nyomom ezt a szart amíg élek...Béke
Refrén (DosE)
Én csak nyomom ezt a szart, amíg bírom
Amíg érzem az erőmet, amíg élek
És csak hozom ezt a szart, ma még írom
Jöhetnek a bajok ezután, nem félek
2x
Rico
Csak egy reménytelen álmodozó vagyok, aki kitart
Aki helyett inkább választották a kibaszott italt
Hogyha visszanézek nem látok csak könnyet
Azért nyomom ezt a szart mert úgy érzem hogy így könnyebb
Mindig csillagokat néztem lent a járdán
Mert ahonnan én jövök ott nincs alattad márvány
Apró van a zsebben vagy a rossz napokon az sincs
Ezért nyomom a gázt jobban mikor azt mondják hogy lassíts
Régen álmodtam egy világot a pokolban
Azt hittem ott mennyország de láttam hogy csak nyomor van
Nem adtam fel, csak felfogtam hogy nem így van
Megfogtam a tollat, hogy a gondjainkat megírjam
A dumámat a verdákban már veretik
A dalaim a legőszintébb sorok miatt szeretik
Eljön majd a nap amikor ezt a faszt eltemetik
És az is mikor a sorok majd a szíveket belepik
Úgyhogy életet kell adnom még két lemeznek
Mert egyre többen vannak akik a fülükbe betesznek
Tiszteletem nekik, akik a legjobbnak neveznek
Csak nyomom ezt a szart és ők velem együtt eveznek
Refrén (DosE)
Én csak nyomom ezt a szart, amíg bírom
Amíg érzem az erőmet, amíg élek
És csak hozom ezt a szart, ma még írom
Jöhetnek a bajok ezután, nem félek
2x
DosE
A szövegem indul ez lesz neked majd a gebasz
Mert befostok attól amit a DosE a beatre itt kibasz
Üt mint a Chivas lesz az arcodon egy grimasz
Mert megéget testvérem téged majd mint a forró viasz
Tolom a szekeremet mert volt régen egy kölök
Aki azt gondolta ha felnövök a zenével lövök
Ez lesz a fegyver mert én a világra köpök
Okítalak hogy szíved is legyen ne csak a tököd
Az járt a fejemben hogy megcsinálhatom
Hogy leszek én a színpadon majd egy zsivány fazon
Hogy az összes rajongó picsát én majd megbaszom
Hogy nem leszek csóró gyerek a zenéből lesz haszon
Nem jött be semmi viszont megmaradt a zene
És ha tré van az életembe hát elmondhatom vele
Egy vonaton ülünk ami megy a pokol fele
Csak nézem a világot ahogy borul minden fejre
Teszem a dolgom testvér én csak küzdök, harcolok
Dagad a mellem mikor a beatre szöveget karcolok
Hogy elmondhatom azt hogy egy csótány faszát majszolod
De ne aggódjatok, itt leszek mindig és majd szólok
Refrén (DosE)
Én csak nyomom ezt a szart, amíg bírom
Amíg érzem az erőmet, amíg élek
És csak hozom ezt a szart, ma még írom
Jöhetnek a bajok ezután, nem félek
2x
Outro
Rico, DosE, na mi van tesó mit gondolsz?
Megyek ahogy eddig mentem a világban árván
Megyek ahogy eddig mentem a világban árván
Megyek ahogy eddig mentem a világban árván
Megyek ahogy eddig mentem a világban árván
Megyek ahogy eddig mentem a világban árván
Ahogy eddig mentem árván, megyek
És csak nyomom ezt a szart neked..
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
