|
|
|
Engem szopatott egy lány,én is szopattam egy párat
De már úgy vagyok vele hogy kinyitom a számat
Hogy már letudom szarni,hogy már nem fájhat hogy szerelmes lettem
Hogy elvesztettem mamámat,olyan gyors volt minden
Minden olyan pont volt ami fáj még héj...
Amitől leblokkolt a testem a szívem az agyam és a lelkem
Én hirtelen fogtam padlót de fel kellett kelnem
El kell engednem a fájdalmat a múltat,
Az időt az emléket ami még hátba szúrhat
Hátha újat kapok a valóságon kívül
Egy falatot a jóból ami velem együtt kiül
A felhőkre.Ya,miért haragszom a felnőttre
Ha tapasztaltabb nálam az esélyt nem lőttem el
Csak úgy vártam csak beletettem a kezedbe
Én nem sírok tudod csak van valami a szemembe.
Refrén:
Hiába történt meg a múlt ha a jövő előttem áll
Magamról írok sorokat de a jelen nem tőlem vár
Egészen más már mert a holnap köntöse
Buktatott meg tegnap de ma leosztályoz ötösre.
Hiába történt meg a múlt ha a jövő előttem áll
Magamról írok sorokat de a jelen nem tőlem vár
Egészen más már mert a holnap köntöse
Buktatott meg tegnap de ma leosztályoz ötösre.
Nekem az emlékek fájnak te meg a jövőn siránkozol
Nem értettél meg soha,ugyan mit áldozol fel te is imádkozol
Mert neked is van bűnöd
Sokszor szomorú vagyok még ha vidámnak is tűnök
Az arcom takarom, majd a kezem zsebre vágom
Nem ismersz még most sem de ez lettem látod
Egy romantikus kamasz tudod a szenzitív gyerkőc
Egy utolsó paraszt,ha lesz olyan aki meggyőz
Arról hogy így van,
Hát lehajtom a fejem és bevallom,hogy sírtam
Lány miatt én is vagy mert bántottak
Nevezhetsz ma már szarnak vagy gyerekes csávónak
Nem kertelek többet a Rap-em így őszinte
Mert úgy írom le ,hogy ne ütközzön kőszívbe
Nem kertelek többet a Rap-em így őszinte
Mert úgy írom le ,hogy ne ütközzön kőszívbe.
Refrén:
Hiába történt meg a múlt ha a jövő előttem áll
Magamról írok sorokat de a jelen nem tőlem vár
Egészen más már mert a holnap köntöse
Buktatott meg tegnap de ma leosztályoz ötösre.
Hiába történt meg a múlt ha a jövő előttem áll
Magamról írok sorokat de a jelen nem tőlem vár
Egészen más már mert a holnap köntöse
Buktatott meg tegnap de ma leosztályoz ötösre.
Ebből-abból elég volt már ezt-azt le is írtam párszor
Itt most én száradok ki te mégis szomjasabbnak látszol
A tollam rád szól én meg fröcskölöm a tintát
Siránkozhatnék az miatt is hogy föllökött a világ
A kezemben virág ezt a nagymamámnak szántam
Mert ő nem búcsúzott el és én fájdalmat találtam
A szívemben hamar meg a sorok között gyakran
A felhők felett szálltam és csak beszélgettem halkan
Az angyalokkal,de ők is elfordultak tőlem
Engem megedzett a sors nyugodtan haraphatsz belőlem
Most már a szívem teljesen megfagyott,
Mert az élet megtanított ha rosszat teszel visszakapod
Én visszamarok hányszor mondjam hogy ez vagyok
Hogy végre elhidd bár több énem is van egyszerre
Mégis úgy érzem hogy nem hallgathatok tervekre
Mert ha este engem hallgatsz te is bekönnyezel reggelre.
Refrén:
Hiába történt meg a múlt ha a jövő előttem áll
Magamról írok sorokat de a jelen nem tőlem vár
Egészen más már mert a holnap köntöse
Buktatott meg tegnap de ma leosztályoz ötösre.
Hiába történt meg a múlt ha a jövő előttem áll
Magamról írok sorokat de a jelen nem tőlem vár
Egészen más már mert a holnap köntöse
Buktatott meg tegnap de ma leosztályoz ötösre.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
