|
|
|
| Előadó: | Verbál Vandálok |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Skribler Konex Csiszti |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Skribler: Bohócként léptem az élet porondjára
Vártam a közönség önfeledt tapsára
Elmúlnak fölöttem is a boldog évek
Maszkom ami takarja el szomorú énem
Állok a porondon, csak körbe-körbe nézek
Hiába figyelem a páholyok üresek
Nem kíváncsi senki már a szomorú bohócra
Így maradtam egyedül egy rohanó világban
Festék a mosolyom, nem vagyok önmagam
Hiába minden egyedül én maradtam
Eltűntek fények, nem vagyok ember
Egy elkeseredett művész, hát így végeztem
Sírni kezd a bohóc, könnybe lábad szeme
Gondolkodj el ember, miben is élsz te!?
Nincsenek érzések, nincs kezedben semmi
Hisz a bohócon sem nevet már senki
Refrén 2x: Itt állunk előttetek merednek ránk szemeitek
3 bohóc, ki mindent elveszített
lelkünkben mégis megmaradt a tudat
senki sem ismeri az igaz utat.
Konex: Bohóc vagyok az életnek bohóca
kinek nem volt és nem is lesz soha jó sora
bánt hogy csak viaszfejeket látok a lelátón
és én csak játszok ti mégsem reagáltok
A hamis taps könnyet csal a szemem sarkába
az igaz dicséret is de a különbség valójába'
csak annyi hogy az egyik keserű a másik édes
mint a smirgli egyik fele sima a másik érdes
érdekes a maszk amit az arcomra mázoltak
lelkileg elgázoltak rendőrök körbe vázoltak
de mindig felkeltem a színpad rabja lettem
sikerből nem sokat ettem fel is öklendeztem
A reflektor izzaszt de ezt nem láthatja senki
mert nem is sejti milyen nehéz ezt meg tenni
Én nem ezt választottam mégis viszem végszóig
de a halál pillanata előtt eltépem a békjóit...
Refrén 2x
Csiszti: Csak egy bohóc, akin mindenki kacag
Csak egy bohóc, aki úgy érzi hogy vacak
Lett az élete, és hogy nincs semmi érdeme
Nevetni képtelen, nem tudom hogy érted-e
A bánat a barátja mégis színes a kabátja
Lehet, hogy a közönség utoljára ma látja
A porondon, ő mindig ott állt a fronton
Egyedül ott érezhette magát otthon
Most mégis szomorú az arca
Mert reménytelen az élettel vívott harca
Hiába volt meg a bizakodó szándéka
A fények helyett maradt neki az árnyéka
A műsornak vége, a taps elmarad
Nagy a csalódás, a szíve megszakad
Csak szavak éltetik, és nem a tettek
Az érzések mind halványak lettek.
Refrén 2x
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
