|
|
|
| Előadó: | Children of Distance |
|---|---|
| Album: | Másképp, mégis ugyanúgy EP |
| Megjelenés: | 2011 |
| Hossz: | 5:11 |
| Szövegírók: |
Somogyi Péter (Horus) Ács Róbert (Carp-E) Nyári Roland (Shady) Ács Róbert Nyári Roland Somogyi Péter |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Gold Record |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Refrén (Brasch Bence):
Mikor alszik a táj, csendes az éj,
Nem száll a levél, nem zúg a szél.
Keserédes csók íze még ajkamon izzik
És hangod még bennem él.
Alszik a táj, csendes az éj,
Nem száll a levél, nem zúg a szél.
Keserédes csók íze még ajkamon izzik
És hangod még bennem él.
1. versszak (Shady):
Újra kezdjük elölről, és ne ahol szívünk búja ég?
De jó e az, ha lábunk megint kitaposott útra lép?
Hányszor, de hányszor próbáljuk meg újra még?
Ami az elején egészséges, később miért csupa sérv?
Csupasz érv, hogy csuda szép volt de buta kép, hogy csupa szív,
Huh, de fura buja így, ez csábít és lecsupaszít!
Vegyük elő a telefont, ami kétségekkel tele font?
Nem írsz vissza, nem válaszolsz, a tanulságot le se vond!
Mese volt a bizalom, hogy boldogok lehetnénk?
Ez őszinteség, vagy csak azt hallom mit szeretnék?
Menj, bébi menj, inkább ne nézz vissza többé már,
Én sajnálom, de a múltban az összes álmunk köddé vált!
Egy szervátültetés kéne, a te szíved az enyémbe,
Hogy lásd, ahogy próbált vért pumpálni a reménybe,
De pszt, jön a mentő, hallod a szirénát?
Mentés helyett viszont átgázolt kettőnk szívén át.
Refrén (Brasch Bence):
Mikor alszik a táj, csendes az éj,
Nem száll a levél, nem zúg a szél.
Keserédes csók íze még ajkamon izzik
És hangod még bennem él.
Alszik a táj, csendes az éj,
Nem száll a levél, nem zúg a szél.
Keserédes csók íze még ajkamon izzik
És hangod még bennem él.
2. Versszak (Carp-E):
Mi lenne, ha megcsókolnálak, lenne rá magyarázat?
És egy csókomból varázsolna egyetlen szád szava százat.
Rég volt a búcsú, mégis megbántam már ezerszer,
Mikor vége lett, csak azt kértem, hogy engem ne felejts el!
Hiába is próbálom, hisz minden szavam kevés lenne,
Bármit is mondanék, nincs semmi, ami elérhetne,
A hiányod már megszoktam, mondd meg miért vágyom rád?
A döntést, amit Te hoztál, ma mégis elátkoznád.
Sírva mondtad ki, már akkor tudtad hiba volt,
De az idő, ami eltelt, most végül engem igazolt.
Te a csókod hagytad a számon, én egy könnycseppet az arcodon,
Bármit tettem, megbántam, Te tudod hozzád tartozom.
Mással vagy helyettem, mégis engem látsz a szemében,
Nem szereted úgy, mint engem, mégsem hagynád el értem.
Megköszönném, amit kaptam, de jobban fáj a hiányod,
Légy velem, ne titkoljuk, nekem nem számít, hogy ki látott.
Refrén (Brasch Bence):
Mikor alszik a táj, csendes az éj,
Nem száll a levél, nem zúg a szél.
Keserédes csók íze még ajkamon izzik
És hangod még bennem él.
Alszik a táj, csendes az éj,
Nem száll a levél, nem zúg a szél.
Keserédes csók íze még ajkamon izzik
És hangod még bennem él.
3. versszak (Horus):
Mi lenne, ha kitörölnék mindent amit tettem
És egy mozdulattal elsöpörném mindezt körülöttem.
Ha egy napot másként élnék meg, a múltamban csak egyet,
Talán én is úgy élhetnék, ahogy mások ezt az egyet.
Nem látom már meg, de néha gondolok még arra,
Mi lett volna, ha a kezdeteknél nem fordulok balra.
Ha könnyebb úton indulok el, az életemmel szemben,
Talán más lennék és nem jutottam, volna ilyen messze.
Nem vett volna körbe annyi irigység, mit kaptam,
Nem vesztettem volna annyi barátot a harcban,
Bár nem tékozoltam volna el a szerencsém egy álomért,
Ó miért használok egy nyelvet, amit mindenki máshogy ért.
A fényen túl a szívem megszakad, ha visszagondolok,
Mennyi minden repült el a kezemből, mit adtatok.
De mennem kell, bárhogy is fáj, úgysem lesz jó,
Ha mellettem állsz, nekem nem kell más, csak egy szó.
Refrén (Brasch Bence):
Mikor alszik a táj, csendes az éj,
Nem száll a levél, nem zúg a szél.
Keserédes csók íze még ajkamon izzik
És hangod még bennem él.
Alszik a táj, csendes az éj,
Nem száll a levél, nem zúg a szél.
Keserédes csók íze még ajkamon izzik
És hangod még bennem él.
Mikor alszik a táj, csendes az éj,
Mikor alszik a táj, csendes az éj.
Mikor alszik a táj, csendes az éj,
Nem száll a levél, nem zúg a szél.
Keserédes csók íze még ajkamon izzik
És hangod még bennem él.
Alszik a táj, csendes az éj,
Nem száll a levél, nem zúg a szél.
Keserédes csók íze még ajkamon izzik
És hangod még bennem él.
- Azt hiszem 2016-ban, még jóval az előző lemezem (You And The World) megjelenése előtt jött az ötlet, hogy a következő album miről fog szólni. Elkezdtem dalokat írni azokról a helyekről ahová eddigi életem során fújt a szél és fontos helyszínei voltak ennek a Kalandnak, aminek mostanra 34 éve, hogy részese vagyok - fogalmazott Gery.
A most megjelent dal és klip a #Budapest150-re készült. Egy pörgős, néhol abszurd sztori, Budapest legszebb részeivel.
A Budapest Dal II. szövegét itt találjátok.
- A Budapest Dal egy igazi nyárindító szám, a legfrissebb lemezemről, a The Journey-ről. Készítettünk hozzá egy sztoris klipet, a Színház- És- Filmművészeti Egyetem támogatásával. Sok országban megfordultam az elmúlt 10 évben. A the Journey lemez ezeket az éveket foglalja össze.
Amikor az ember külföldön él, sok az új élmény… de jó esetben mindig van azért valamilyen szintű honvágy az emberben. Nekem a barátok, csald és a kultúra ami a nyelvet is magába foglalja hiànyoztak nagyon. Más a nyelv, más a közeg mások még a poénok is… ez jó, de egy idő után valami hiányzik. A BUDAPEST DAL valami kis ízelítőt és életerzést ad, amire örömmel kacsint vissza az ember, bármerre is jár a világban - részletezte az előadó.
Riba Gery további dalszövegei itt.
A ‘ THE JOURNEY’ LP-ről
Személyes ihletettségű a rajta szereplő összes dal. A koncepció pedig, hogy a dalok többsège egy-egy helyről szól, ami közel áll a szívemhez és ahol volt szerencsém élni rövidebb vagy hosszabb ideig. Így van dal, ami a Norvégiában eltöltött időszakomat dolgozza fel, egy másik szól az angliai Bristol városáról, egy harmadik pedig Amerikai élményeimet meséli el.
Riba Gery további dalait itt tudjátok meghallgatni.
Fotó: Riba Gery
