|
|
|
| Előadó: | Children of Distance |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Somogyi Péter (Horus) Ács Róbert (Carp-E) Kovács Norbert Nyári Roland (Shady) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Kiáltok de nem hallja senki,
Úgy érzem nem kapok levegőt,
Nem akarok egyedül lenni,
Miért nincs ugyanúgy mint ezelőtt?
Nem volt más, csak egy átlagos tinilány, még hinni akart amiben nem volna szabad,
Fogva tartják a kételyek, mert a tettek nélkül csak üresek a szavak,
Megpróbál majd a szemükbe nézni, de nem akarja látni amit láthatna,
A könnyek mögött csak az ígéretek, hiába kérdezne várna a válaszra,
Nem látták felnőni, mert nem értek rá, nem kislány már, ő is felfogta
Hogyha fontos lenne, meg számítana, nem hagynák magára, de megszokta
Mégis hatalmas lett az űr benne, folyton csak keresi a választ a miértre,
Senki sem érti meg milyen az, ha tizenévesen érzi magát teljesen kiégve,
Nem tudja mi az, hogy bízni másban, nevetni sosem, csak sírni láttam,
Nem kapaszkodott már, meg nem küzdött, mert nem tudta milyen ha a szív hibátlan,
Nem maradt más, csak hogy véget vet, ennek a mérgező életnek,
Vajon ki menti meg, ha senki sem hallja a sikolyát egy elveszett léleknek?
Kiáltok de nem hallja senki,
Úgy érzem nem kapok levegőt,
Nem akarok egyedül lenni,
Miért nincs ugyanúgy mint ezelőtt?
Én láttam a szemét a gyermeknek, mint egy kalitkában a szenvedő fogoly
Akit sebezni lehet, így tovább sebeznek, megfojtják a láncok, már nem megy a mosoly,
Gyengét bántani nagy dicsőség, a félelem ott van a torkában,
Nap mint nap éli át a terrort egy kitaszított lány az osztályban
Mindenhol sötét, minden hol árnyak, oda sodródik ahova viszi az ár,
Próbálna szólni, de a szülő nem látja, amit meg mond azt nem hiszi tanár.
A zaklatás vége egy műtét lett, a napjai egyre csak szürkébbek,
A kemény mag örül, ez mennyire menő, hogy mennyire a padlóra küldték le!
Még kevesebbet tart magáról, ha nem kell magának, hogy kellhet másnak?
Majd teltek az évek, és segítség nélkül nem lesznek nyomai a változásnak
Egy idő után már csak magát utálja, mert hagyta, hogy győzzenek a félelmek,
Csak a gyötrődés ami marad utána, mert ezt hívjuk annak, ne életnek.
Kiáltok de nem hallja senki,
Úgy érzem nem kapok levegőt,
Nem akarok egyedül lenni,
Miért nincs ugyanúgy mint ezelőtt?
Ez a mese Egy lányról szol de A története nem is annyira ritka
Jessicának jó szíve van csak az apja egy lecsúszott alkoholista.
Minden nap a keserűség meg a szégyen veti meg az ágyát,
Csak gyűlnek a számlák, de annyira futja, hogy minden nap verje a lányát.
Nincsenek barátok, nincsen szerelem, nincs boldogság, de magány van,
Kétségbeesetten keresi a kiutat a mélyből, de őrlődik magában.
Csak a bánat tapossa az árnyékát, szabadulni szeretne az emlékektől,
De egyre csak messzebbre taszítja magát a vágyott szebb élettől.
Bezárkózik, hogy ne tudja senki, de lassan megfullad a zajtól,
Ordítani tudna, de belenevelték, hogy a hallgatás megóv a bajtól.
Éjszakánként az utcákat járja, csak otthon ne kelljen lennie.
Nem tudja mit kezdjen az élettel ha az élet semmit nem kezd vele.
Kiáltok de nem hallja senki,
Úgy érzem nem kapok levegőt,
Nem akarok egyedül lenni,
Miért nincs ugyanúgy mint ezelőtt?
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
