|
|
|
| Előadó: | Children of Distance |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Somogyi Péter (Horus) Ács Róbert (Carp-E) Nyári Roland (Shady) |
|
Somogyi Péter (Horus) Kozma Kata |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Mindenki mondta, de nem hittem el,
hogy nem illettünk össze
Én akartam, hogy működjön,
te azt mondtad, hogy kösz ne
Talán nem tudtad
a szívem töröd össze,
de manapság már
nem agyalok azon, visszajössz-e
Az i-re olyan könnyen
tetted fel a pontot
Én nem haragszom, de
nem is felejthetem el a dolgot
Vele vagy, mégis
az én nevemet mondod
Bolond voltam, engedtem,
hogy legyek a bolondod
Nem erőltetem, hogyha
neked ez így jól van
Mindegy mit akar a szemed,
ha a szíved szótlan
Én megfogadtam,
hogy nem állok a sorban,
és mindig az maradok,
aki voltam
Túl sokszor mondtam már
Hogy nem adok új esélyt
Így is túl sokáig húztuk már
Nem kell a szentbeszéd
Neked ez másról szól
Nekem is máshol jó
Ami te voltál, nincs rá szó
Nincs rá szó
A szavad megéget,
a szív lassan elhallgat
Elhal, és elviszi magával,
amit elhallgat
Mesélj!
Ez az utolsó utáni esély
Az igazat akarom tudni,
van-e nekünk remény
Kemény, de nem kell
a féltékenység, és a kavarás
Feladtam a küzdelmet,
nincs bennem akarás
Mosolyod elbűvöl,
de hiányzik a varázs
A tűz régen tombolt,
most csak pislákol a parázs
Félek, hogy én fogom majd
kimondani a végszót
Bár ne lenne ilyen nehéz
elengedni, ami szép volt
Lehet csak eltűnök majd
az életedből egyszer,
de nem felejtelek el,
ezt soha ne felejtsd el
Túl sokszor mondtam már
Hogy nem adok új esélyt
Így is túl sokáig húztuk már
Nem kell a szentbeszéd
Neked ez másról szól
Nekem is máshol jó
Ami te voltál, nincs rá szó
Nincs rá szó
Elengedném az egészet,
de tudom, hogy nem akarod
Az fáj majd a legjobban,
ha hazudok, és maradok
Minden napunk keserű,
minden kérdés felemészt
Minden válasz zavaros,
én nem megyek, és te se mész
Nem tudom, ha tagadom
az valakinek jobb-e
Nem leszek-e szívtelen,
ha így lépek most le
Nem értem én sem,
de most te éreztél többet
Nehéz bevallani, hogy
az eszem későn jött meg
Ha majd visszagondolok,
lehet mást mesélek,
de miközben elköszönök
inkább rád se nézek
Túl nagy ez a teher,
de most választanom kéne
Rád hagyom még utoljára,
lépjek én, vagy lépsz te
Bárhogy fáj, most mégis engedj el!
Benned nincsen meg az, ami bennem
Nincsen meg az, ami bennem
Vártam rád, de most már lépnem kell
Én senkiért nem változom meg
Senkiért nem változom meg
Túl sokszor mondtam már
Hogy nem adok új esélyt
Így is túl sokáig húztuk már
Nem kell a szentbeszéd
Neked ez másról szól
Nekem is máshol jó
Ami te voltál, nincs rá szó
Nincs rá szó
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
