|
|
|
1. Versszak
Ahogy a napsugár az ablakomon átsüt némán csendesen,
Úgy villan fel egy kép, megint elkezdődött a reggelem.
Egy újabb napra ébredtem, ismét szürcsölöm a kávémat,
Rágyújtok a teraszon, nézem a kert végén a fákat.
Csendes még a környék, mintha egyedül álldogálnék,
De én ezt így szeretem, és ettől soha meg nem válnék.
Szeretem nézni azt, hogy éppen nem történik semmi,
Szeretem látni azt, mikor a szomszéd a járdát söpri.
Minden apró dolog, mi az átlagnak simán fel sem tűnik,
Az nekem egy apró élmény, ami hozzám kötődik.
A rohanó világban, nem árt néha egy kis nyugalom,
Nem árt egy kis pihi, valakinek ez idegen fogalom.
Itt nem találni stadiont, nincsenek égi érő házak,
De ha tisztulásra vágyom, csak szippantok egy párat.
Bár paparazzókat szégyenítő, mindentudás uralkodik,
De ki lehet bírni, legalább már ma hallom a holnapit.
Refrén
Csak egy völgy a semmi közepén, egy aprócska mélyedés,
Unalmasnak vélik, de én azt mondom ez tévedés.
Én szeretek itt élni, és mindig szeretni is fogok,
Ha elsodor az élet kis falumra, könnyes szemmel gondolok.
Nincs itt mozi, diszkó, pláza, nincs itt semmi extra,
Csak egyszerűen szeretem, de ha a kép még így se tiszta,
Akkor gyere velem, fogd a kezem, elhozlak és belátod,
Tévedsz, mikor egy egyszerű kis tanyának találod.
2. Versszak
Az épületeken túl, ahol a táj szépsége lakozik,
A nyugalom otthona vár minket, ami szintén ide tartozik,
A pincesor, a halastó, a kecske kő, a határ,
Szőlősorok sokasága, és a kis patak mi csordogál.
Sziklák által C alakot formáló kis gyöngyszemek,
Ide tiszta szívvel járnak vissza fiatalok és öregek.
Sok szép kedves emlék, ami mindörökké élni fog,
A romantika színpada volt és lesz, én fogadok.
A természet lágy ölén, halkan dúdolok egy dallamot,
Egy cetlivel a kezemben a fák felé ballagok.
Sok rejtett szépség, még több elfeledett emlék,
Pedig szemünk előtt minden miért örökké élnék.
Felnyílik a szem, a szívem magasan az égben, aztán
Letekintek kis falumra, hogy egy életen át, nézzem.
Refrén
3. Versszak
Akiről mindenki hallott, kinek műveit ismerik,
Irodalom órákon, tanulóktól életútját kérdezik.
Itt élt köztünk, de sokan mégis elfeledték, pedig,
Bajza József nevet visel sok intézmény és emlék.
Gyönyörű templomunk harangja hangját hallgatom,
Nagy gonddal építették, és én nagy becsben tartom.
Hálás vagyok azért, mert ide dobott az élet,
Nekem ez így tökéletes, és én már többet nem is kérek.
Nincs vész, nincs baj, távol áll a rossz,
Béke van, sem az isten, sem az ördög nem ostoroz.
Nem lőnek az utcákon, a por nem vértől ázik,
A mikulást sem lövik fejbe, amíg kéményt mászik.
Szökőár a kanyarban sem, tornádók még messzebb,
Sáskajárás tabu téma, attól az ég is rendesebb.
Szeretem ezt a helyet ahol élek, ahol alkotok,
Büszkén mondom, ha kérdezik: Szűcsi lakos vagyok.
Refrén
(Levezető)
Tehát itt élek én, Szűcsiben
Lehet jönni megnézni! Bárkinek�
Ahol az emberek köszönnek,
Vigyorognak rád. Nem vágnak orrba, ha hozzájuk szólsz,
Na sziasztok! Béke.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
