|
|
|
| Előadó: | Norba |
|---|---|
| Album: | Amíg A Város Alszik |
| Megjelenés: | 2007 |
| Hossz: | 3:32 |
| Szövegírók: |
Norba Asztalos Norbert Szicsu |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Kriminal Music |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Fenn, meg egyszer lenn és egyszer fenn, meg egyszer lenn-lenn
Norba:
Egyszer fenn, egyszer meg lenn
Egyszer megy, egyszer nem, na ezt nevezem
Ezt már szeretem, ha a mikró a kezemben,
Te rugdalod a labdát, én meg kezezem…
Lopakodj az ágyamba - csssst - csak csendesen
Kedvesem, meg leszel baszva rendesen,
A koton származása Tesco vagy Auchan
Összeütök neked valamit olyan jó parasztosan.
Gyere velem, add a kezed,
Megfogod a faszom, ha van egy csöppnyi eszed
Jah, húzza a száját és kérdezi a gáré
Mi van ma velem, mér' vagyok ilyen ordenáré
Így is jól bánok a szavakkal, de szarul
Egyszer fejre, egyszer övön alul,
Egyszer a hátamba, egyszer az arcomba,
Ecc-pecc te most elmehetsz a faszomba.
Szicsu:
A Marianna-árok meg a Himalája teteje,
A hab a tortán, vagy a legmélyebb feneke
Is jutott már bőven, én megkaptam a magamét,
A felhők fölött szálltam, vagy otthon a kanapét
Nyomtam, mindenféle gondban, görccsel a gyomromban,
Gombóccal a torkomban, félóránként bontottam
A söröket, meg görgettem a rögöket,
Nem volt olyan rossz, de most már örülök, hogy vége.
Azóta meg teleszarom ám az egész világot,
Mer, feldolgoztam azt a sok szart, ami kirágott
Meg a faszomat szedek neked még egyszer guggolva virágot
Mer' átbasztad a Szilárdot!
Hallod!? Má’ megin' itt vagyok, má' megin' ragyogok,
Már nem bánatomban, csak úgy hobbiból, ha bebaszok
Most elvagyok itt fenn, csak tengetem, csak lengetem,
Egyszer fenn, egyszer lenn.
Norba:
Mint a higanyszál, néha tél, néha nyár,
Meg a korsó is a kútra, tudod, csak addig jár,
Míg a sánta kutya egérutat nem nyer!
A seggem törölgethetem az erényeimmel…
S-O-R-S, érthetetlen az a sok jól megtervezett véletlen
Ergo: játssz jól minden szerepben
De reszkess, ha érzem, hogy én vagyok a nyeregben!
Szicsu:
Reszkess, mert mostantól én leszek a tettes,
Nem az a kedves fajta, amolyan ellenszenves,
Én leszek, ki diktál, mer' a fejembe száll
Az a sok baromság, amivel az élet traktál,
Mint egy fraktál, olyan bonyolultnak tűnik mégis egyszerű,
Ha édes a szád íze ráébreszt a keserű,
Hogy nem maradhat mindenki lenn meg odafenn sem,
Ha feldobsz valamit, le kell, hogy essen.
Fenn, meg egyszer lenn, és egyszer fenn, meg egyszer lenn - lenn - lenn.
Fenn, meg egyszer lenn, és egyszer fenn, meg egyszer lenn - lenn - lenn.
Fenn, meg egyszer lenn, és egyszer fenn, meg egyszer lenn - lenn - lenn.
Fenn, meg egyszer lenn, és egyszer fenn, meg egyszer lenn - lenn - lenn.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
