|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Hunok mantrája |
| Megjelenés: | 2011 |
| Hossz: | 4:57 |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) |
|
Wandraschek Bence |
|
| Kiadó: | Szerzői kiadás |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Próbáltam lágyan, nem értett senki
Betondzsungelbe magot vetni
Milyen őrültség, úgyse kelhet ki
Voltak érveim, egész tengernyi
De a szavak csak szavak, semmi több
Mindenhol ugyanaz, bárhova költözök
Buták az emberek és büszkék rá
Hogy a szomszédjuk fejét ütnék már
Az erőszak tucatnyi kölyke
Soha nem néz rá a tükörre
A világ olyan, amilyen te vagy
Ha lemaradsz, saját életed lehagy
Figyelni kell, ezernyi a jel
Isten virággal üzen, nem fegyverrel
Hősöket gyártunk meg szenteket
És a képmutatás lassan eltemet
A betondzsungelben lettem Maugli
Glória helyett nem jutott, csak kapucni
Akkor is építek, ha mások rombolnak
Mert én a most vagyok, és te vagy a holnap
A betondzsungelben lettem Maugli
Glória helyett nem jutott, csak kapucni
Akkor is építek, ha mások rombolnak
Mert én a most vagyok, és te vagy a holnap
Próbáltam keményen, félreértettek
Szóról-szóra, ízekre szétszedtek
Összeraktak úgy, ahogy akartak
Számszeríjat adtak egy labancnak
Képen érdekes, de a valóság
Hogy ezer éve a fejeket kimossák
Magyarnak hívnak, de a vérem hun
A hazám ott van, túl a Holdon
Minden álmomban újra látom
Hogy őseim útját megtalálom
Ne őket kövesd, hanem amit ők!
A földet, a vizet, a levegőt
Amiből élet szikrája pattan
Lelkedhez érve színarany katlan
Benne forr minden pillanat íze
Így lett fényből az ember szíve
A betondzsungelben lettem Maugli
Glória helyett nem jutott, csak kapucni
Akkor is építek, ha mások rombolnak
Mert én a most vagyok, és te vagy a holnap
A betondzsungelben lettem Maugli
Glória helyett nem jutott, csak kapucni
Akkor is építek, ha mások rombolnak
Mert én a most vagyok, és te vagy a holnap
Sok mindent tanultam, keveset tudok
A Jóisten üldöz és én mégis futok
Mit akar az ember, az emberen kívül?
A test csupán por, egy napon majd kihűl
Mégis tisztelem, köszönöm neki
Hogy minden fájdalmam elvezeti
Csillogó bádogeresz a házamon
Felnőttem, mégis egész nap játszhatom
Elfogadtam, hogy el tudom fogadni
Lassan sétálni, nem mindig rohanni
Minden repülő egyszer földet ér
Jelen vagyok, köszi minden ötletér'
Jó így a világ és elég, ha nézem
Miközben párommal fekszem a réten
Csillagok alatt, fűcsomók felett
Isten ilyen, mindent megengedett
Választani nehezebb mindennél
Pedig ez az út, ahhoz, hogy fejlődjél
Az iskolát úgy hívják, élet
Amíg le nem vizsgázol, nem lehet véged
Vízcseppek vagyunk, vár a tenger
Egy életen át képes félni az ember
Figyeld, hogy ugrom és jegyezd meg
A valódi bölcsek csak nevetnek
A betondzsungelben lettem Maugli
Glória helyett nem jutott, csak kapucni
Akkor is építek, ha mások rombolnak
Mert én a most vagyok, és te vagy a holnap
A betondzsungelben lettem Maugli
Glória helyett nem jutott, csak kapucni
Akkor is építek, ha mások rombolnak
Mert én a most vagyok, és te vagy a holnap
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
