|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Magyarok nyilai |
| Megjelenés: | 2010 |
| Hossz: | 6:39 |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) Kőházy Ferenc |
|
Cheppy |
|
| Kiadó: | Night Child |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Betonházak erdeje, rákos városok
Pénzért gyógyító kamu táltosok
Akad itt minden, mi szem-szájnak ingere
Szipuzó tinédzser, bagózó kisgyerek
Nincs vesztenivaló, mert örök az életem
Álom a fájdalom, káprázat a félelem
Hiába indulsz el, egy helyben álldogálsz
Emberi testben élni csak egy állomás
Magyarnak születtem, emberként végzem
Még mélyen alszik, de majd felkel a népem
Felébred álmából, megérti, mi történt
A csodaszarvast ezek bizony kilőtték
A ganja ott van a korona mellett
Helyettük jöttek a szilikon mellek
Harapja a fél világ azt, ami ömlik
Ami csak csordogál, fel sem tűnik
Refrén (x2):
Ez az én országom, nem adom el nektek!
És kegyelem sincs annak, akit megvettek!
Nincsen alku, mi nem kötünk üzletet!
Nem adom a jövőm, nem adom a földemet!
Rossz lóra tettetek, Feri az ilyen
Mert az öklöm csak szolga, a nagy úr a szívem
Ha majd eladom magam, hát add fel a harcot
De amíg nem teszem, miért bárgyú az arcod?
Miért hangos a zene, ha nem érted soraim?
Hát legyen egy Audid, nekem meg lovaim!
Ennyi csupán a lényeg, kis különbség
Amíg itt sütöttek, ők szépen kifőzték
Figo a HírTV-n, Lisszabon közöttünk
Félni a valótól, ez a mi börtönünk
A fehérek kihalnak, jönnek a feketék
Már alig van olyan lány, kinek a szem kék
Álmomból riadtam, rémeket láttam
Hogy hazátlan kufárok viszik a házam
igen, hozzád beszélek, kedves hallgató
Igen, ez ébresztő, ez nem az altató
Refrén(x2)
Kiállok ide, és mondom a magamét
Te zilálva ugrasz az utolsó falatért
Nézz a tükörbe, ne pedig mellé!
Honnan jöttél, ki voltál, mára mi lettél
Minden nap megalkudsz a néped bőrére
A nemzet múltjára, magyarok földjére
De addig küzdök, amíg bírom szusszal
Egyre megy, rózsafüzer vagy a fukszszal
Ők Isten nevében gyalázzák Istent
Mert a rengeteg kevés, céljuk a minden
Utazócirkusz, aki téged képvisel
Nácik mondják, hogy a náciktól félni kell
Kevesen vagyunk, ezért szükség van rád
Először nyisd ki a szemed aztán nyisd ki a szád
Mert magyarnak születtél, nem vagy egyedül
Egy szép nap a turul a lelkünkkel elrepül
Ez az én országom, ez az én országom
Ez az én országom, nem adom el nektek! (x4)
Refrén (x4)
1. rész, Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.
2. rész, A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.
2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról.
A kiállítás felépítése rendhagyó, mivel azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az elsőn (2024. április 27 – június 24.) az archív írói arcképekre, míg a másodikon (2024. június 27 – december 15.) a múzeumi fényképészek munkája során készült portrékra kerül a hangsúly. A két egymást követő tárlat összesen mintegy 150, a múzeum tulajdonában lévő klasszikus magyar író arcképét vonultatja fel.
Végigtekintve a kiállításon, a látogató számos ismerős fényképre bukkanhat. Ki ne látta volna tankönyvében a megtört tekintetű Arany, az igéző Ady, a kalapos dendi Kosztolányi vagy a vigasztalan Juhász Gyula fotóját? Közös bennük, hogy valamennyit a PIM fotógyűjteménye őrzi.
A múzeum már 1954-es megalakulásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fotográfiáknak, amelyek műtárgyként, készítőjüket is megnevezve kerültek be a nyilvántartásba. Az áprilisban megnyílt tárlat válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, a PIM fotógyűjteményének legértékesebb egységéből. A Művészeti Tár fotógyűjteménye országosan is a legnagyobb írói képi adatbázis, és mint ilyen, nélkülözhetetlen kiállítások, irodalmi kiadványok összeállításakor is.
Az első bemutatón (2024. április 27. – június 23.) szereplő, időrendben kiállított mintegy 80 fénykép neves fotográfusok – Simonyi Antal, Ellinger Ede, Uher Ödön, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Escher Károly, Zinner Erzsébet, Balla Demeter, Gink Károly, Molnár Edit, Szilágyi Lenke és többek - munkáin keresztül egyben fotótörténeti ívet is felrajzol, érzékeltetve, hogyan alakult a portréfényképezés technikája és szemléletmódja a korai és a legújabb felvételek között eltelt mintegy 150 évben. A tárlat legkorábbi fotográfiája Tiedge János Vörösmartyt ábrázoló felvétele 1854-ből, míg a legutóbbiak a 2000-es évekből valók. A kiállítás az irodalom és fotográfia egyfajta izgalmas találkozására invitál.
A gyűjtemény bővelkedik különleges, korai fényképészeti eljárással készült eredeti fotográfiákban. Kiemelkedik közülük Székely Aladár Ady Endréről 1915-ben készült dedikált fotója, Simonyi Antal Jókai Mórról, illetve Arany Jánosról készült albumin fényképei, Ellinger Ede Arany János fényképe, Balogh Rudolf Molnár Ferencről haditudósítóként készült fotója, vagy Edward Steichen, a divatfotózás úttörőjének Molnár Ferenc portréja, és Kaffka Margit albumin fényképe.
A halandóság törékeny arcai címet Juhász Ferenc Molnár Edit Íróportréim című 1973-as pécsi kiállítására írt megnyitóbeszédéből kölcsönöztük.
A második kiállításon (2024. június 27. – december 15.) a PIM fotósai (Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt) által az elmúlt évtizedekben készített íróportrékra kerül majd a hangsúly.
A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György, PIM
