|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) Kőházy Ferenc |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ez itt ugyanaz a Feri, újra újrakezdi, újramondja,
sok év eltelt azóta, rájöttem pár dologra,
nem voltam buta soha, csak túl keveset tudtam,
azt hittem, elég a pacsi, aztán meg jól beszoptam,
mi a vérereset akarok a magyar hip-pel,
tudod, úgy vagyok vele, mint a nagymamád a hittel,
nem mondom többet- hidd el,
majd meglátod, öcsém, mindenki játszik a csalánnal,
de a saját pöcsén,
tudod, a falka szellem téged is erőssé tesz,
de megtanultam, hogy a sok haver hamar köddé lesz,
kurva sokat okoskodtam, mire végre ráeszméltem,
baszhatom gondolataim egyszemélyes párbeszédben,
ez a magyar mentál, számomra véres köpet,
itt a pofám, fogd be, és az hajítsa rám az első követ,
aki egyetlen egyszer sem vétkezett,
FankaDeli - ez a fasz újra megérkezett...
Refrén:
Mifelénk sem keményebb az élet, mint bárhol máshol,
úgyis mindenki csak másol,
én sosem hallok másról,
csak, hogy megint láttad és felismerted a FankaDelit az egyenes adásból...
Mifelénk sem keményebb az élet, mint bárhol máshol,
úgyis mindenki csak másol,
én sosem hallok másról,
csak, hogy megint láttad és felismerted a FankaDelit az egyenes adásból...
Minden lány szép akar lenni, minden fiú meg Rambó,
de mi a kankó,
mondd, mért nem fogadod el magad,
a segged úgyis dagadt, a gyors kaja beszopat,
a munka büdi, mint a kaki,
nem tartod markodat,
megjátszani magam nem volna értelme,
hisz\' a múlt utánam nyúlna, és simán szétszedne,
mondanák: -Fanka, te nem is voltál ilyen!,
hát akkor milyen voltam?,
gőzöd sincs szerintem,
csináltam sok balhét, de mindig segítettem,
és tényleg nem tudom, hogy mi a faszt szeress bennem,
hiszen nem vagyok jóképű, nem vagyok tele lével,
nem nyomok protokoll dumát sok kamu-géppel,
sokszor pimasz vagyok, sokszor túllövök a célon,
de amit elkezdtem, azt befejezem,
soha fel nem adom, erre a szavam adom,
Te döntesz most, mi legyen?,
Harcolni akarsz? Jó, de akkor nincsen kegyelem...
Refrén:
Mifelénk sem keményebb az élet, mint bárhol máshol,
úgyis mindenki csak másol,
én sosem hallok másról,
csak, hogy megint láttad és felismerted a FankaDelit az egyenes adásból...
Mifelénk sem keményebb az élet, mint bárhol máshol,
úgyis mindenki csak másol,
én sosem hallok másról,
csak, hogy megint láttad és felismerted a FankaDelit az egyenes adásból...
Vesztenivalóm nincsen, hiszen Minden Kincsem
történelembe írtam, ha tetszik, ha nem,
szarok a ritmusra, és szarok a rímekre,
amit hallasz, az szívből jön, ezt érted, ugye?
FankaDeli Feri, az éjszaka, meg a többi duma,
ha valakinek out, és valaki meg nem unja,
jazz, vagy rap, vagy hip-hop, vagy mi a fasz van?!,
csak szavak öcsém, amire sok tahó rákattan,
kritikusok írnak, azt hiszik, meghatnak,
amit Te rólam pletykálsz, baszki, engem a csajok is szívnak,
sok helyre hívnak,
a respect minden arcnak, kik a keblemre borulnak,
mert ők engem vágnak,
az élet rövid, de legalább a farkam hosszú,
amire nagyívben szarok, az a gyűlölet, meg a bosszú,
és osztom, amíg bírom: egyszer úgyis megfekszem,
amiért élek, azért halok: ezt komázd bennem!...
Refrén:
Mifelénk sem keményebb az élet, mint bárhol máshol,
úgyis mindenki csak másol,
én sosem hallok másról,
csak, hogy megint láttad és felismerted a FankaDelit az egyenes adásból...
Mifelénk sem keményebb az élet, mint bárhol máshol,
úgyis mindenki csak másol,
én sosem hallok másról,
csak, hogy megint láttad és felismerted a FankaDelit az egyenes adásból...
Instrumental...
Outro:
Nekem ne mondja senki, hogy ne legyek kemény,
anyámmal élek, Babettával járok, macskám van,
és ne is legyek kemény?...
1. rész, Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.
2. rész, A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.
2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról.
A kiállítás felépítése rendhagyó, mivel azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az elsőn (2024. április 27 – június 24.) az archív írói arcképekre, míg a másodikon (2024. június 27 – december 15.) a múzeumi fényképészek munkája során készült portrékra kerül a hangsúly. A két egymást követő tárlat összesen mintegy 150, a múzeum tulajdonában lévő klasszikus magyar író arcképét vonultatja fel.
Végigtekintve a kiállításon, a látogató számos ismerős fényképre bukkanhat. Ki ne látta volna tankönyvében a megtört tekintetű Arany, az igéző Ady, a kalapos dendi Kosztolányi vagy a vigasztalan Juhász Gyula fotóját? Közös bennük, hogy valamennyit a PIM fotógyűjteménye őrzi.
A múzeum már 1954-es megalakulásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fotográfiáknak, amelyek műtárgyként, készítőjüket is megnevezve kerültek be a nyilvántartásba. Az áprilisban megnyílt tárlat válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, a PIM fotógyűjteményének legértékesebb egységéből. A Művészeti Tár fotógyűjteménye országosan is a legnagyobb írói képi adatbázis, és mint ilyen, nélkülözhetetlen kiállítások, irodalmi kiadványok összeállításakor is.
Az első bemutatón (2024. április 27. – június 23.) szereplő, időrendben kiállított mintegy 80 fénykép neves fotográfusok – Simonyi Antal, Ellinger Ede, Uher Ödön, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Escher Károly, Zinner Erzsébet, Balla Demeter, Gink Károly, Molnár Edit, Szilágyi Lenke és többek - munkáin keresztül egyben fotótörténeti ívet is felrajzol, érzékeltetve, hogyan alakult a portréfényképezés technikája és szemléletmódja a korai és a legújabb felvételek között eltelt mintegy 150 évben. A tárlat legkorábbi fotográfiája Tiedge János Vörösmartyt ábrázoló felvétele 1854-ből, míg a legutóbbiak a 2000-es évekből valók. A kiállítás az irodalom és fotográfia egyfajta izgalmas találkozására invitál.
A gyűjtemény bővelkedik különleges, korai fényképészeti eljárással készült eredeti fotográfiákban. Kiemelkedik közülük Székely Aladár Ady Endréről 1915-ben készült dedikált fotója, Simonyi Antal Jókai Mórról, illetve Arany Jánosról készült albumin fényképei, Ellinger Ede Arany János fényképe, Balogh Rudolf Molnár Ferencről haditudósítóként készült fotója, vagy Edward Steichen, a divatfotózás úttörőjének Molnár Ferenc portréja, és Kaffka Margit albumin fényképe.
A halandóság törékeny arcai címet Juhász Ferenc Molnár Edit Íróportréim című 1973-as pécsi kiállítására írt megnyitóbeszédéből kölcsönöztük.
A második kiállításon (2024. június 27. – december 15.) a PIM fotósai (Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt) által az elmúlt évtizedekben készített íróportrékra kerül majd a hangsúly.
A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György, PIM
