|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Egyenesen az éjszakából 2 |
| Megjelenés: | 2009 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) Kőházy Ferenc |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Van aki arról lett híres, hogy utálja Fankát, mielőtt bántanád, nézd meg az apját.
A lélek választ el, nem a bőrszín, mindegy hogy negyedik, vagy a földszint.
Egy kisszoba titka, ami életünk, meg se becsüljük, hogy mi élhetünk.
Futunk a pénz után, vár a szakadék, gyorsan elrepül a pár szép kamaszév.
Hiába vagy menő Audi kulccsal, életed szerelme, ahogy nem szégyell úgy csal.
A Barátok köztben, nincsenek barátok, ha van mit enni, miért zabáltok?
A repphez ennyi kell, szív és tehetség, ha nem volna annyi, egyiket se vehetnék.
Valamit nem kaphatsz, hiába fizetnél, hova jutottál, ennyire siettél.
Átvertek minket, hazudtak a világról, tömeggyilkosok beszélnek Dzsihádról.
Ingoványos a becsület útja, aki valaha járta, biztosan tudja.
Felnőttem panelba, szeretetéhesen, számok a cd-n, vagyis az életem.
Ikertestvér, az amit megéltél, semmi sem változna, ha velem cserélnél.
Titkos telefon, itt a szívemben, bármikor hívnál, én majd felveszem.
Itt a számom, tedd el a névjegyem, ez a cégem, a szeretet végtelen.
Titkos telefon, itt a szívemben, bármikor hívnál, én majd felveszem.
Itt a számom, tedd el a névjegyem, ez a cégem, a szeretet végtelen.
Magadban bízz, és csak utána másban, a magány az ördög, gondolkozz párban.
Férfi vagy tényleg? Látom a javából. Szerintem inkább egy bika a karámból.
A negró a szádban, valóban világít, nem is csoda, ha a kukacod irányít.
Sokszor mondtam, a könnyű út veszélyes, küzdeni kell, hogy valamit elérhess.
Apámé hálám, anyámé szívem, pedig kamaszfejjel, nekik se hittem.
Lányok a pornóba, fiúk fűvel, filmekkel oltanak, már nem a tűvel.
Az igazság keserű, a hazugság édes, mennyi kell hozzá, hogy teljesen szétess?
Ahogy én látom, hajszálon múlik, akár egy kisgyerek, húzom a csúzlit.
Előttem Góliát, mögöttem puszta, gyönyörű vidék, Petőfi is tudta.
A telepek dallama, lépcsőház árnyéka, milyen sötét, nézz csak anyádékra.
Szomorú történet, nem volt esélyük, harminc év múlva, ki néz majd feléjük.
Amiről beszélek, úgy hívják élet, betonházak között is látni a szépet.
Refrén 2x
1. rész, Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.
2. rész, A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.
2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról.
A kiállítás felépítése rendhagyó, mivel azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az elsőn (2024. április 27 – június 24.) az archív írói arcképekre, míg a másodikon (2024. június 27 – december 15.) a múzeumi fényképészek munkája során készült portrékra kerül a hangsúly. A két egymást követő tárlat összesen mintegy 150, a múzeum tulajdonában lévő klasszikus magyar író arcképét vonultatja fel.
Végigtekintve a kiállításon, a látogató számos ismerős fényképre bukkanhat. Ki ne látta volna tankönyvében a megtört tekintetű Arany, az igéző Ady, a kalapos dendi Kosztolányi vagy a vigasztalan Juhász Gyula fotóját? Közös bennük, hogy valamennyit a PIM fotógyűjteménye őrzi.
A múzeum már 1954-es megalakulásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fotográfiáknak, amelyek műtárgyként, készítőjüket is megnevezve kerültek be a nyilvántartásba. Az áprilisban megnyílt tárlat válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, a PIM fotógyűjteményének legértékesebb egységéből. A Művészeti Tár fotógyűjteménye országosan is a legnagyobb írói képi adatbázis, és mint ilyen, nélkülözhetetlen kiállítások, irodalmi kiadványok összeállításakor is.
Az első bemutatón (2024. április 27. – június 23.) szereplő, időrendben kiállított mintegy 80 fénykép neves fotográfusok – Simonyi Antal, Ellinger Ede, Uher Ödön, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Escher Károly, Zinner Erzsébet, Balla Demeter, Gink Károly, Molnár Edit, Szilágyi Lenke és többek - munkáin keresztül egyben fotótörténeti ívet is felrajzol, érzékeltetve, hogyan alakult a portréfényképezés technikája és szemléletmódja a korai és a legújabb felvételek között eltelt mintegy 150 évben. A tárlat legkorábbi fotográfiája Tiedge János Vörösmartyt ábrázoló felvétele 1854-ből, míg a legutóbbiak a 2000-es évekből valók. A kiállítás az irodalom és fotográfia egyfajta izgalmas találkozására invitál.
A gyűjtemény bővelkedik különleges, korai fényképészeti eljárással készült eredeti fotográfiákban. Kiemelkedik közülük Székely Aladár Ady Endréről 1915-ben készült dedikált fotója, Simonyi Antal Jókai Mórról, illetve Arany Jánosról készült albumin fényképei, Ellinger Ede Arany János fényképe, Balogh Rudolf Molnár Ferencről haditudósítóként készült fotója, vagy Edward Steichen, a divatfotózás úttörőjének Molnár Ferenc portréja, és Kaffka Margit albumin fényképe.
A halandóság törékeny arcai címet Juhász Ferenc Molnár Edit Íróportréim című 1973-as pécsi kiállítására írt megnyitóbeszédéből kölcsönöztük.
A második kiállításon (2024. június 27. – december 15.) a PIM fotósai (Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt) által az elmúlt évtizedekben készített íróportrékra kerül majd a hangsúly.
A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György, PIM
