|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Egyenesen az éjszakából 2 |
| Megjelenés: | 2009 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) Kőházy Ferenc |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
1.
én tudom azt jól, hogy bűnös a lelkem,
és tudom azt jól, hogy zárka a testem,
és azt is tudom ám hogy megfogok fizetni,
de addig a szavaim nem fogom vizezni,
anyám mindig mondta: Ferikém csak gumival,
de nem vettem gumit mert nem voltam gruppival,
ez nem büszkeség,ez csak a történet,
lehet ők dugnának, én csak ölelnélek,
és bár új tavasz vár, új szerelemmel,
én a régit vágyom, soha nem feledem el,
most még,a holnap vagyok de nem is olyan sokára,
egy szép napon lakat kerül a pofámra,
engem is elásnak, én is majd eltűnök,
csak te emlékszel rám, a kertünk mögött,
hogy ki voltam, mit tettem, és leginkább miért,
nem válogatva, csak úgy mindenkiért.
Refr.
Én szerettem volna nagypapa lenni
a hintaszékben csak pecázgatni
ott kint a stégen
de minden éjjel látom
hogy jön a halálom
én szerettem volna a nagymama mellett
kint a réten a kutyámmal együtt
minden délben
de aztán éjjel látom
hogy jön a halálom...
2.
Én álmodtam..aztán felébredtem, mint mindenki egyszer...
és ha elfogadsz egy tanácsot,szerintem soha ne felejtsd el
hogy amíg az ember él, a megbocsájtás bennünk fél,
kuporog és remeg a sarokban, de megnyugtattam karomban,
én kénytelen voltam, és kénytelen leszek,
mert azóta ő vezet, és nélküle hamar elveszek,
nélküle nem látok tisztán, nélküle a gyűlölet piszkál,
az erőszak húz,
pedig én vagyok a férfi, nem lehet saját elmém túsz,
szívem kamrája mögött,
őrült lettem, őrültek között,
így lelt barátokra egy lökött,
apró kis lurkó, bár néha spiccesen a bortól, mégsem alkoholista mezben,
mégse sárga a fehérje mikor szempillám rebben,
kúszik a gondolat alatta,
és bár eszem szikrája szívem teherbírását meghaladta,
mégis vergődik létem,
nekem hogy éltem,
ez az aranyérem,
én magyarnak születtem a homokbuckák tövébe,
én kóla helyett bodzát ittam édesanyám ölében,
na persze nem töményen, békebeli szódával,
ami szintúgy édes apám fröccsében,
akár a Balaton habjai,
nem kapzsi despoták markai,
sorban az országház árnyékán,
és bár jól tudom az igazság valahol vár még rám,
ő is elbújt a világ elől,
de majd egyszer pár vitéz felnő,
és amiről én álmodtam, hajdanán eljő...
...egyszer majd eljő.
Refr.
Én szerettem volna nagypapa lenni
a hintaszékben csak pecázgatni
ott kint a stégen
de minden éjjel látom
hogy jön a halálom
én szerettem volna a nagymama mellett
kint a réten a kutyámmal együtt
minden délben
de aztán éjjel látom
hogy jön a halálom...
Én szerettem volna nagypapa lenni
a hintaszékben csak pecázgatni
ott kint a stégen
de minden éjjel látom
hogy jön a halálom
én szerettem volna a nagymama mellett
kint a réten a kutyámmal együtt
minden délben
de aztán éjjel látom
hogy jön a halálom...
1. rész, Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.
2. rész, A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.
2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról.
A kiállítás felépítése rendhagyó, mivel azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az elsőn (2024. április 27 – június 24.) az archív írói arcképekre, míg a másodikon (2024. június 27 – december 15.) a múzeumi fényképészek munkája során készült portrékra kerül a hangsúly. A két egymást követő tárlat összesen mintegy 150, a múzeum tulajdonában lévő klasszikus magyar író arcképét vonultatja fel.
Végigtekintve a kiállításon, a látogató számos ismerős fényképre bukkanhat. Ki ne látta volna tankönyvében a megtört tekintetű Arany, az igéző Ady, a kalapos dendi Kosztolányi vagy a vigasztalan Juhász Gyula fotóját? Közös bennük, hogy valamennyit a PIM fotógyűjteménye őrzi.
A múzeum már 1954-es megalakulásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fotográfiáknak, amelyek műtárgyként, készítőjüket is megnevezve kerültek be a nyilvántartásba. Az áprilisban megnyílt tárlat válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, a PIM fotógyűjteményének legértékesebb egységéből. A Művészeti Tár fotógyűjteménye országosan is a legnagyobb írói képi adatbázis, és mint ilyen, nélkülözhetetlen kiállítások, irodalmi kiadványok összeállításakor is.
Az első bemutatón (2024. április 27. – június 23.) szereplő, időrendben kiállított mintegy 80 fénykép neves fotográfusok – Simonyi Antal, Ellinger Ede, Uher Ödön, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Escher Károly, Zinner Erzsébet, Balla Demeter, Gink Károly, Molnár Edit, Szilágyi Lenke és többek - munkáin keresztül egyben fotótörténeti ívet is felrajzol, érzékeltetve, hogyan alakult a portréfényképezés technikája és szemléletmódja a korai és a legújabb felvételek között eltelt mintegy 150 évben. A tárlat legkorábbi fotográfiája Tiedge János Vörösmartyt ábrázoló felvétele 1854-ből, míg a legutóbbiak a 2000-es évekből valók. A kiállítás az irodalom és fotográfia egyfajta izgalmas találkozására invitál.
A gyűjtemény bővelkedik különleges, korai fényképészeti eljárással készült eredeti fotográfiákban. Kiemelkedik közülük Székely Aladár Ady Endréről 1915-ben készült dedikált fotója, Simonyi Antal Jókai Mórról, illetve Arany Jánosról készült albumin fényképei, Ellinger Ede Arany János fényképe, Balogh Rudolf Molnár Ferencről haditudósítóként készült fotója, vagy Edward Steichen, a divatfotózás úttörőjének Molnár Ferenc portréja, és Kaffka Margit albumin fényképe.
A halandóság törékeny arcai címet Juhász Ferenc Molnár Edit Íróportréim című 1973-as pécsi kiállítására írt megnyitóbeszédéből kölcsönöztük.
A második kiállításon (2024. június 27. – december 15.) a PIM fotósai (Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt) által az elmúlt évtizedekben készített íróportrékra kerül majd a hangsúly.
A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György, PIM
