|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Egyenesen az éjszakából 2 |
| Megjelenés: | 2009 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) Kőházy Ferenc |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A magyar hip-hop-ban egyszer volt Fanka, a többi az vedelne, szívna meg baszna.
Feri sem hibátlan, de hozzátok képest, mint a friss trágyához a francia krémes.
Sokan azt mondták, a szerénység naggyá tesz, vagy elszúrtam ezt is, vagy ócska kamu ez.
Akit anno szerettek, szeretheti magát, a többi meg a hűtőn, csak egy cetlit talált.
Ami van azt mondom, ez a mániám, ezt csináltam, és ezt fogom csinálni ám.
Ez csinál engem ki, vagyis kicsinálnak, csak azért élek még, mert fentről rám vigyáznak.
A fiatal kereshet, de mire rátalál, szakadék mögötte, és ő háttal áll.
Az öreg elfáradt, nem segít senkinek, de mi értelme van egyedül egy Bentley-nek?
Szerelemben égni, ész nélkül nem lehet, egy buta szörnyű, de egy buta pár rettenet.
Magadra ismersz, ezért azthiszed támadok, pedig ezek csak tények, azok a szárazok.
Azért jöttem, és én azért maradtam, mert tudok osztozni az utolsó falatban.
De csak sorokat adhatok, nem szerető apát, na válassz mi legyen, ásó vagy lapát?
Azthiszed nem fáj nézni amit csináltok? Főleg így, hogy se fű, se nem piálok.
Azthiszed hülyeség, hogy egy lányt szeretek? Ha tudnád milyen, hogy vele önmagam lehetek.
Azthiszed okos vagy? Érted a világot? A saját ketreced, mégis imádod.
Azthiszed átvertek? Ezért revans jár? Ha nem is fogod fel, hogy igazán mit kaptál.
Ha egyszer meghalnék, ott a halotti toron, mindenki azt mondaná Fanka a barátom.
Jól ismertek engem, tudják ki voltam, pedig az igazság, hogy szart se tudtok rólam.
De nekem viszont elég, látni a szemetek, érti aki érti, nem is írok neveket.
Öt éve mondtam és te öt éve nem érted, hogy ne rajongj értem, én se rajongok érted.
A barátságot mindig felpróbálja az élet, s elpattan a gomb, ha nem stimmel a méret.
A fegyverek elkopnak, de a tudás soha, éppen ezért lő, sokmillió ostoba.
Én nem haragból, hanem becsületből vívok, férfinak születtél, mégis lány módjára sírtok.
Háromszáz karakterben, hogy írod a lényeget? Mit normálisnak hiszel, valójában végletek.
Ha megelőzött korod, ne várj dícséretet, úgy fognak nézni, mint egy fura kísértetet.
Mint egy fura daganatot, méreggel kezelnek, és stricik királyok, a lotyók királynők lehetnek.
Sokan azt kérdezik, hogy mi lett belőlem, én csak azt kérdezem, te mit látsz a tükörben?
Kezdeben egy mobil, nem pedig a sorsod, ami azthiszed éltet, az a valódi gondod.
Refrén
Feri sem hibátlan, de hozzátok képest, mint a friss trágyához a francia krémes.
FankaDeli, egyenesen az éjszakából 2, azthiszed nem fáj nézni amit csináltok?
Főleg így, hogy se fű, se nem piálok. Azthiszed okos vagy? Érted a világot? A saját ketreced, mégis imádod.
Refrén
1. rész, Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.
2. rész, A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.
2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról.
A kiállítás felépítése rendhagyó, mivel azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az elsőn (2024. április 27 – június 24.) az archív írói arcképekre, míg a másodikon (2024. június 27 – december 15.) a múzeumi fényképészek munkája során készült portrékra kerül a hangsúly. A két egymást követő tárlat összesen mintegy 150, a múzeum tulajdonában lévő klasszikus magyar író arcképét vonultatja fel.
Végigtekintve a kiállításon, a látogató számos ismerős fényképre bukkanhat. Ki ne látta volna tankönyvében a megtört tekintetű Arany, az igéző Ady, a kalapos dendi Kosztolányi vagy a vigasztalan Juhász Gyula fotóját? Közös bennük, hogy valamennyit a PIM fotógyűjteménye őrzi.
A múzeum már 1954-es megalakulásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fotográfiáknak, amelyek műtárgyként, készítőjüket is megnevezve kerültek be a nyilvántartásba. Az áprilisban megnyílt tárlat válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, a PIM fotógyűjteményének legértékesebb egységéből. A Művészeti Tár fotógyűjteménye országosan is a legnagyobb írói képi adatbázis, és mint ilyen, nélkülözhetetlen kiállítások, irodalmi kiadványok összeállításakor is.
Az első bemutatón (2024. április 27. – június 23.) szereplő, időrendben kiállított mintegy 80 fénykép neves fotográfusok – Simonyi Antal, Ellinger Ede, Uher Ödön, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Escher Károly, Zinner Erzsébet, Balla Demeter, Gink Károly, Molnár Edit, Szilágyi Lenke és többek - munkáin keresztül egyben fotótörténeti ívet is felrajzol, érzékeltetve, hogyan alakult a portréfényképezés technikája és szemléletmódja a korai és a legújabb felvételek között eltelt mintegy 150 évben. A tárlat legkorábbi fotográfiája Tiedge János Vörösmartyt ábrázoló felvétele 1854-ből, míg a legutóbbiak a 2000-es évekből valók. A kiállítás az irodalom és fotográfia egyfajta izgalmas találkozására invitál.
A gyűjtemény bővelkedik különleges, korai fényképészeti eljárással készült eredeti fotográfiákban. Kiemelkedik közülük Székely Aladár Ady Endréről 1915-ben készült dedikált fotója, Simonyi Antal Jókai Mórról, illetve Arany Jánosról készült albumin fényképei, Ellinger Ede Arany János fényképe, Balogh Rudolf Molnár Ferencről haditudósítóként készült fotója, vagy Edward Steichen, a divatfotózás úttörőjének Molnár Ferenc portréja, és Kaffka Margit albumin fényképe.
A halandóság törékeny arcai címet Juhász Ferenc Molnár Edit Íróportréim című 1973-as pécsi kiállítására írt megnyitóbeszédéből kölcsönöztük.
A második kiállításon (2024. június 27. – december 15.) a PIM fotósai (Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt) által az elmúlt évtizedekben készített íróportrékra kerül majd a hangsúly.
A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György, PIM
