|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Magyar földre |
| Megjelenés: | 2009 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Night Child Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
/FankaDeli/
Több száz évbe került, mire kimosták a fejünk
mégsem lettünk elég kezesek.
Minden erejük itt van utolsó falaink alatt
a sajtó, a tévé, a rádió és a történelem hamisítása.
Nekik mindegy milyen nyelven beszélnek,
magyarul, vagy angolul, a cél, ami számukra fontos
és amiből erőt merítenek még mindig a félelem.
Félelem egy néptől, amely még mindig nem jutott
a spártaiak és az inkák sorsára.
Egy néptől, amely több ezer éve tudta, hogy nem csak jó Isten van,
hanem létezik egy rossz Isten is:
Őrségünk már vérben fagyva fekszik, az ellen pedig belopózott falvainkba.
Ébredj hát magyar és légy türelmes testvér a határon túl
jövünk, nem pusztítva de az igazság kardjával oldalunkon
és senkit nem hagyunk hátra!
Mi senkit nem hagyunk hátra!
Isten áld meg a magyart
jó kedvvel bőséggel!
/Mr.Busta/
Mikor hallgatom a himnuszt, ott minden kiderül
Megszólalni közben nagy ritkán sikerül.
Te beállva visítasz, én meg vigyázzban állok
te a fórumba vagy repper én meg az utcán harcolok.
Mert viperával kaptuk megint az adagot
a laktanya áruház bent nem épülnek a barakkok.
Ismerem a románt, meg a kínai kutyákat
majd akkor leszek kussba, ha adóztak az államnak.
Fizet a családom, mégis mi marad minekünk?
Nem érdekel a pénz, de hagyd a becsületünk!
"Mer én nem tüntetek sehol" itt van az én reppem
amit fehér mc lopott a feketéktől ember.
Cigány gyerekek között Mr. Busta
hosszú évek alatt a tiszteletet kivívta.
Ne gyere nekem azzal, hogy rasszista vagyok
mert a pofonokat ha kell azonnal kiosztjuk.
"Mer Mr. Busta olyan" ha kell akkor lövök
"ha nem lovas a rendőr és sem pitbullal jövök"
Máshol elenyészőbb dolgokért is utcára mennek
a magyar félve retteg semmi nincsen már a népnek.
A barátod tévézik téged meg eltipornak
az intenzíven nézheted a híradóban magad.
Én ettől okádok, inkább úgy halok mint 2pac
lőjétek szét de gyorsan az arcomat!
/refrén/
Hányan beszélnek még mindig stukkerről
kik elfutnának egy kamaszlány drukkertől
hányan beszélnek még mindig drogról
ahol anyuka részegen jön a templomból
hányan beszélnek még a rasszizmus ellen
a fotelből, de az utcára én mentem
hányan beszélnek még mindig Istenről
akik remélik, hogy ő sem tud mindenről
/FankaDeli/
Busta pitbull Zsolti a FankaDeli Ferivel
mi szívből lélekkel nem pedig "very well".
Én nem fogok ágyban párnák közt halni meg
az utca valódi a tévében csak hakni megy.
A békés többség szemet huny felette
hogy a béke jött és a földünk elvette.
Ahol apám született én kurva magyar vagyok
és erről nem a nép tehet a képviselők szarok.
Ahol én születtem engem motoz az ávh
de egyszer leteszem a mikrofont és a pálinkát.
Kezemben egy zászló az ég felé emelem
hogy megértsétek mit jelent a deli a nevemben.
Te nevethetsz, de majd ki gondol rád akkor
hogyha megáll minden taxi, megáll minden traktor.
A pénz a bankszámlán gombnyomásra tűnik el
magyarázd meg bárkinek hogy ide szülni kell.
Elvették az íjam, helyette vastag a láncom
erről mesélt apám ott kinn a tornácon.
Ne engem kövess, hanem a szíved mert
nagyon jól tudod minket az utca így nevelt.
Külön külön látunk és külön külön érzünk
de csak együtt van esélyünk hogy valamit elérjünk.
Egyszer összefogni kéne, nem oltogatni egymást
a hit az én barátom de ellenségem az egyház.
Tisztelet a kivételnek, mert ismerek papot
aki majd egyszer Isten nevében ránt kardot.
Ha nem érted, hogy mit mondok, gondolkozz még rajta
amíg a hazug édes az igaz szó csontig marja.
Mindenkiben, hol lappang még hazafi jellem!
Ezt nem lehet eladni, nekem se kellett vennem.
Én tudom elhullok, de a győzelemben hiszek
bor folyik eremben nem prédikálok vizet.
/refrén/
hányan beszélnek még mindig stukkerről
kik elfutnának egy kamaszlány drukkertől
hányan beszélnek még mindig drogról
ahol anyuka részegen jön a templomból
hányan beszélnek még a rasszizmus ellen
a fotelből, de az utcára én mentem
hányan beszélnek még mindig Istenről
akik remélik, hogy ő sem tud mindenről.
/Mr.Busta/
Mr. Busta 29 éve a híd másik oldalán, odaát testvérek és barátok, gondolkozz el és ne nagy magyarozz, ne szlovákozz, én is csak azt bántom aki a politikán keresztül engem tipor, majd lefagy az arcodról a vigyor.
/FankaDeli/
Ez palackposta a történelem tengerén, piros és fehér csík legyen mögöttem.
/refrén 3x/
hányan beszélnek még mindig stukkerről
kik elfutnának egy kamaszlány drukkertől
hányan beszélnek még mindig drogról
ahol anyuka részegen jön a templomból
hányan beszélnek még a rasszizmus ellen
a fotelből, de az utcára én mentem
hányan beszélnek még mindig Istenről
akik remélik, hogy ő sem tud mindenről.
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
