|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) Demeter Zoltán Kőházy Ferenc |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Hé' már megint ez FA, ha tudtam volna előre, mekkora galiba,
Mekkora galiba, Hé'!Na,na!
Ha tudtam volna előre mekkora galiba, nem megyek haza írni,
Maradok a Wantedba, de én mindent amit láttam, papírra vetettem,
Hogy van akinek könnyű, van akivel kegyetlen.
Nem mindegy, hogy házban vagy lépcsőházban emelet,
Leint a rendőr te meg eljátszod a szerepet, ha jóba beleszülettél,
Becsüld és ne játsszál örülj neki, hogy te egy szebb világba is beláttál.
Az én fajtám tudja mire képes ötszáz forint, jó az ha van pénz,
De a Feri ahhoz konyít, hogyan csapassa szépen a fröccsöt,
Majd akkor értesz engem, ha hozzám eljöttök Hé'!
Pici szoba, pici szív, pici repp lesz, ha Isten nem áldott meg,
Hiába edzesz, tehetség kell ide úgy mint bármi máshoz,
Én meg azért vagyok csóró, mert folyton lemásolsz.
Páran panasznak vették pedig ez csak tény, mint, hogy
Sokak lelkében miattam van fény. Estére érkezem fekete levessel,
Ha majd fent akad a szemem a kiskörúton temess el és emlékezz rám,
Ha már nem leszek itt, a hawerod a cd-ről a FankaDeli-t,
Akit hallgattál és koptam estéről estére, de egy kis reményt mindig
Csempésztem a mesébe, egy lányt meg egy fiút akár téged vagy titeket,
Nézd csak a korong alját, ott a Feri integet! Pécstől Miskolcig
Lepacsiztam veletek és ha kicsit jobban tapsoltok a mai napig remegek.
Refrén 2x: A sávok szaladnak, a fények cikáznak hé ti szerettek,
Mások meg fikáznak, mindenki hibázhat egy szerű ez.
De ha lőnének, engem Isten fedez.
Jó sokan átvertek, nem egyedi az esetem, az az én gyengém
A csapatmunkát szeretem, de kihagytam egy részletet mert
Ferike magyar és a magyar irigy kutya mindent magának akar.
Hát bújj a lukba testvér, ennyi volt a show,
Nekem elég a Kojsz, a Krisztián meg egy -ugyanmár,
Aztán kalap-kabát, viszonhallás, lépnek a srácok,
Ha tűz akkor nagy legyen, én mindig így portyázok.
A Pisti az felveszi, a Balázs az feljátssza, tudom én azt is, hogy
Sokatok már megbánta , de nem haragszom arra se aki anyám szídja,
Vilma néni jól van mineggyikőtök pusuillja, lassan 10 éve csinálom,
De nem volt arra példa, hogy bárki elém álljon és a szemembe mondja.
Hiszen tudja legbelül, csak a kamura vergődik, lejátszani nem lehet,
Mert mindig újra kezdődik, és nem esik jól persze ,
De mit tennél a helyembe, addig megy a bolt amíg felkapják a nevemre,
Mindenki jobban tudja én magam, mit mikor míg te fasírtnak hiszel,
Csak egy kis hiszti volt.
Refrén 2x
24 vagyok, de jóval többet láttam, mint ki leél egy átlagéletet
Ebben a világban. Sok ezer éjszakában sok mocskos jelenetben,
Amit a szívem diktált abból szemezgettem, és újra fontos mondanom
Bocsánatot kérek, mindeneggyes lánytól mert ferkó kóbor lélek,
Én Kecskeméten élek, kis képmutató falucska, aki bárhol többet várna,
Rendesen behaluzta, ahol emberek lesznek ott mindig összevesznek,
Pár perce jártam ott fennt, éppen ezért tetszett, de visszahozott
A doktornő meg a doktor úr, azóta a srácokkal ugyanúgy kormolunk.
Rozéból negyven, jaffából húsz a kvóta ki nem szarja le, hogy
Hogy mi lesz holnap, rólam ne vegyél példát, csak a becsületem,
Az ördögöt a vállamra ide leültetem, egy jótanács a végére csak
Egyetlen egyszer, fizetsz és utána mindig balek leszel,
Egyetlen egy az esély, egyetlen egy az élet, én meg kibékültem ezzel,a haláltól se félek
Magyarnak születtem, vállalom minden tettem,
Erre a kis asztalra tucat lemezt letettem
Nájcsájd a cégér, barátság jelszó
NC wear meg a karomon a tetkó
1. rész, Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.
2. rész, A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.
2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról.
A kiállítás felépítése rendhagyó, mivel azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az elsőn (2024. április 27 – június 24.) az archív írói arcképekre, míg a másodikon (2024. június 27 – december 15.) a múzeumi fényképészek munkája során készült portrékra kerül a hangsúly. A két egymást követő tárlat összesen mintegy 150, a múzeum tulajdonában lévő klasszikus magyar író arcképét vonultatja fel.
Végigtekintve a kiállításon, a látogató számos ismerős fényképre bukkanhat. Ki ne látta volna tankönyvében a megtört tekintetű Arany, az igéző Ady, a kalapos dendi Kosztolányi vagy a vigasztalan Juhász Gyula fotóját? Közös bennük, hogy valamennyit a PIM fotógyűjteménye őrzi.
A múzeum már 1954-es megalakulásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fotográfiáknak, amelyek műtárgyként, készítőjüket is megnevezve kerültek be a nyilvántartásba. Az áprilisban megnyílt tárlat válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, a PIM fotógyűjteményének legértékesebb egységéből. A Művészeti Tár fotógyűjteménye országosan is a legnagyobb írói képi adatbázis, és mint ilyen, nélkülözhetetlen kiállítások, irodalmi kiadványok összeállításakor is.
Az első bemutatón (2024. április 27. – június 23.) szereplő, időrendben kiállított mintegy 80 fénykép neves fotográfusok – Simonyi Antal, Ellinger Ede, Uher Ödön, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Escher Károly, Zinner Erzsébet, Balla Demeter, Gink Károly, Molnár Edit, Szilágyi Lenke és többek - munkáin keresztül egyben fotótörténeti ívet is felrajzol, érzékeltetve, hogyan alakult a portréfényképezés technikája és szemléletmódja a korai és a legújabb felvételek között eltelt mintegy 150 évben. A tárlat legkorábbi fotográfiája Tiedge János Vörösmartyt ábrázoló felvétele 1854-ből, míg a legutóbbiak a 2000-es évekből valók. A kiállítás az irodalom és fotográfia egyfajta izgalmas találkozására invitál.
A gyűjtemény bővelkedik különleges, korai fényképészeti eljárással készült eredeti fotográfiákban. Kiemelkedik közülük Székely Aladár Ady Endréről 1915-ben készült dedikált fotója, Simonyi Antal Jókai Mórról, illetve Arany Jánosról készült albumin fényképei, Ellinger Ede Arany János fényképe, Balogh Rudolf Molnár Ferencről haditudósítóként készült fotója, vagy Edward Steichen, a divatfotózás úttörőjének Molnár Ferenc portréja, és Kaffka Margit albumin fényképe.
A halandóság törékeny arcai címet Juhász Ferenc Molnár Edit Íróportréim című 1973-as pécsi kiállítására írt megnyitóbeszédéből kölcsönöztük.
A második kiállításon (2024. június 27. – december 15.) a PIM fotósai (Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt) által az elmúlt évtizedekben készített íróportrékra kerül majd a hangsúly.
A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György, PIM
