|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Én szerelmet akartam,
Helyette strici lettem
Itt a kiskörúton a Balázzsal ketten
Vagy hárman a Kojsszal.
A szóval nem érsz el semmit, csak tettel,
Ezt a lemezt tedd el táskád mélyére!
Mire eljutsz a végére, levágod
Fankadeli Feri erre a kurva világra berágott.
Mert a logika azt diktálná,
Hogy egy aranyos pofika mögött érték rejtőzik,
Nem pedig hogy első szóra vetkőzik.
Kecskemét, Budapest, Miskolc, Pécs
Pupillám tágra nyílik,
A világ és köztem egy rés.
Számból a szavak nem tettek, csak mese
A fele legalább igaz, a másik fele részeg ábránd
Én vagyok aki rajtad átlát
Hiszen csak magam nézem és amíg marad pénzem
Újra egy kör, hátamban már jól áll a tőr,
Nem is zavar. Valami belső hang mindig hadar...
Nem értem! Én ezt az egészet nem kértem.
Vagy mégis? Nadrágom szárán csillámpor és vér is.
Csak te kellesz ma, Feri elkúrt egy csóka.
Nem vár csak egy csókra.
Bár battle reppben is nyársrahúzlak bármikor te MC!
Nem érted? A béke mindennél fontosabb.
Pont te lennél aki mindenkinél okosabb?
Feri aki mindenkinél butább?
Mert rád figyeltem nem pedig a ruhád.
Én nem vagyok a haverod, te sem nekem
De mi lenne ha egy kis bolygón ülnénk ketten egymásra utalva?
Nem utálva. Lehet rátalálnál egy barátra, én úgyszintén
Csak ez a földi színtér valamiért uszít...
Refrén:
Egy lányt, egy szót, egy sört, egy kis reppet!
Ne várj semmire ha úgy érzed tedd meg!
A seb összeforr, de újabbat ne ejts!
Csak kacsintok és kérem soha ne felejts!
Hazug vagy és álnok, de már megkaptad a magadét
Nincs több haladék, te erre én arra.
Aztán majd találkozunk ott fent vagy lent
Vagy egy kis bolygón, ahol ha ugyanolyan mohók leszünk
Hamar elveszünk.
Most nyugodt vagyok, de fogsz még törtetni látni
Semmi sem változik. Ősszel is egy lányra fogok várni
Aki megérti hogy Feri csak a tanulságot meséli.
Az indíték ismeretlen tettes,
Ezért vagyok néha szemtelen, néha pedig kedves,
Egyszóval reppes. Amíg a füvet szívod és az üveget szorítod
Én mint egy vérző farkas a hold alatt vonyítok érted és magamért.
Aztán ha majd megfogod a kezem, tudni fogom: Feri végre hazaért.
Refrén
Mit mondhatnék neked? Ismered minden gondolatom
A tekintetem rajtad, a szívem meg a bárpulton hagyom.
Minden fiú, minden lány! Az élet szar!
Igaz ez, bárki mondta. Álmaink, szeretteink szépen sorban ellopja.
Szerinted érdekli a bőröd színe vagy a vallásod?
Véred íze ugyanolyan mint az enyém, és bár a remény a gyengék oltalma
Jó volna ha ez a pár szép pillanat ennyire nem rohanna.
Persze ki tudja hogy hova siet?
Hiszen a halál olykor pipa, homlokára csepegtet vizet.
Mi meg addig elterülünk a pázsiton,
És ha magam rábírom talán felhívlak,
Mert jó volna egy séta, így érnék célba.....én így érnék célba
Refrén
Mondjad, Atikám!
MOMkult, 2024.10.10., 20 óra
Mit jelent nekünk József Attila? Ismerjük az életét. Van kedvenc versünk tőle. Életszakaszainkban újra- és újraértelmezzük sorait. De ritkán gondolkozunk el azon, hogy milyen pusztító szenvedély és szeretni vágyás élt benne.
„József Attila az őrület erejével, egy-egy szavával néha mélyebbre nyúlt, mint bárki más előtte”
– írja róla naplójában Márai Sándor. Ebből a mélységből merít Vecsei H. Miklós, innen próbálja megmutatni a költő életútját, szerelmeit és versrészleteit.
A darab 2018 óta fut a Vígszínház repertoárján, amelynek utaztatható verziójában a Platon Karataev frontembere, Balla Gergely is szerepel.
Vecsei H. Miklós (qjúb)
Balla Gergely (platon karataev)
Az előadás hossza 110 perc szünet nélkül.
Fotó: Vecsei H. Miklós x Balla Gergely x MOM Kult
