|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Verse 1.:
Vagy úgy szeress, ahogy vagyok, vagy ne nevezz a haverodnak,
búcsút intettem a kamaszkornak, mégis maradt jó sok hibám,
már nem vagyok olyan vidám, már nem nevetek mindenen,
mert ismerem a dolgok menetét,
legalábbis sejtem, hogy kiismerhetetlen az élet,
ez az elcsépelt szó, mely talán mégis a legszebb,
napról napra arra edzek, hogy kibéküljek magammal,
hogy felelősséget hordok a szavammal,
sokszor nehéz teher,
sokszor inkább lennék valami buta, kékszemű év arca,
aki épp arra tesz ígéretet, hogy jövőre még szálkásabb lesz,
de én a rapzajra indulok,
és bár nem áll jól a fullcap-em,
meg két centi a bicepszem,
kondi helyett papírra vetem e sorokat,
rap neked, meg a csajodnak a stílus,
ami kipattant kobakomból semmilyen okból, csak mert ez jött,
ez, ami nekem fontos,
és ha azt hallanád valakitől,
hogy FankaDeli egy nagyképű seggfej, hidd csak el, de tényleg!,
nem is voltam soha más,
persze, most magamról beszélek,
mégis, mintha tükörbe néznél,
az egyszerűbbnél egyszerűbb az ok: igen, mi, az emberek,
van, aki prédikál, van, aki kurvákkal hempereg,
és a kopasz brutál hentes kidobó is gyúr, mert gyerekkorában csúfolták,
a kamasz lány leszopja az egész diszkót,
mert magára hagyták, és így azt hiszi, szeretik,
persze megesik, hogy összeáll minden:
anyu, apu, tesók, nagy ház, kocsi, zseton a bankban,
de a bajban kevés minden háttér,
mikor a rák az egész testeden átér,
mikor a karambol ezer darabra szaggat -
nem kéne ilyenekről beszélnem,
de, tudod, nem nézem jó szemmel,
hogy a fejünk a homokba dugva úgy teszünk, mintha minden szuper volna,
hogy holnapra úgyis elfelejtjük az egészet:
ami lehet, az lesz is, nem érted...?
Refrén:
Nagy számok törvénye,
végtelen örvénye,
a Sors pár tölténye
szemem kötné be,
halkan löknél le,
kérném, Őt még ne,
vártam több éve,
ezt érzem Őt nézve...
Nagy számok törvénye,
végtelen örvénye,
a Sors pár tölténye
szemem kötné be,
halkan löknél le,
kérném, Őt még ne,
vártam több éve,
ezt érzem Őt nézve...
Verse 2.:
Nincs gyilkosabb jelenet, mint mikor józan ésszel letepered a szerelmed,
a saját példámból tudnék mesélni, jó pár átlagos történet,
hiszen minden megtörténhet,
én csak egy körképet írok le szavakkal,
melyet impresszióim keltenek életre,
ahogy a légy az ételre,
én is pillanatról pillanatra szállok át a gondolatok hullámain lovagolva,
ha újra szemedbe kellene néznem, ereim megtelnének dühvel,
hogy mért baszott ki velünk a Világ módszeresen?,
hogy lehessen miből tanulni?,
a faszt,
csupán a verziók tömkelege alkotott,
mért van az, hogy akivel randizom nem jön be?,
de a barátnője kacsintása elvarázsol egy szempillantás alatt,
súlyos kamat ez egy vesztes típus morálján,
és akkor az éjben egy ordítás,
itt persze, hogy nincs más, amibe kapaszkodnál vagy -nék,
ismersz, csúnya vagyok, de ismerek jó pár szép pávát,
ők töltik meg Isten földi farmját,
hiába nyújtja az ember a karját...
Refrén:
Nagy számok törvénye,
végtelen örvénye,
a Sors pár tölténye
szemem kötné be,
halkan löknél le,
kérném, Őt még ne,
vártam több éve,
ezt érzem Őt nézve...
Nagy számok törvénye,
végtelen örvénye,
a Sors pár tölténye
szemem kötné be,
halkan löknél le,
kérném, Őt még ne,
vártam több éve,
ezt érzem Őt nézve...
1. rész, Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.
2. rész, A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.
2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról.
A kiállítás felépítése rendhagyó, mivel azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az elsőn (2024. április 27 – június 24.) az archív írói arcképekre, míg a másodikon (2024. június 27 – december 15.) a múzeumi fényképészek munkája során készült portrékra kerül a hangsúly. A két egymást követő tárlat összesen mintegy 150, a múzeum tulajdonában lévő klasszikus magyar író arcképét vonultatja fel.
Végigtekintve a kiállításon, a látogató számos ismerős fényképre bukkanhat. Ki ne látta volna tankönyvében a megtört tekintetű Arany, az igéző Ady, a kalapos dendi Kosztolányi vagy a vigasztalan Juhász Gyula fotóját? Közös bennük, hogy valamennyit a PIM fotógyűjteménye őrzi.
A múzeum már 1954-es megalakulásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fotográfiáknak, amelyek műtárgyként, készítőjüket is megnevezve kerültek be a nyilvántartásba. Az áprilisban megnyílt tárlat válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, a PIM fotógyűjteményének legértékesebb egységéből. A Művészeti Tár fotógyűjteménye országosan is a legnagyobb írói képi adatbázis, és mint ilyen, nélkülözhetetlen kiállítások, irodalmi kiadványok összeállításakor is.
Az első bemutatón (2024. április 27. – június 23.) szereplő, időrendben kiállított mintegy 80 fénykép neves fotográfusok – Simonyi Antal, Ellinger Ede, Uher Ödön, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Escher Károly, Zinner Erzsébet, Balla Demeter, Gink Károly, Molnár Edit, Szilágyi Lenke és többek - munkáin keresztül egyben fotótörténeti ívet is felrajzol, érzékeltetve, hogyan alakult a portréfényképezés technikája és szemléletmódja a korai és a legújabb felvételek között eltelt mintegy 150 évben. A tárlat legkorábbi fotográfiája Tiedge János Vörösmartyt ábrázoló felvétele 1854-ből, míg a legutóbbiak a 2000-es évekből valók. A kiállítás az irodalom és fotográfia egyfajta izgalmas találkozására invitál.
A gyűjtemény bővelkedik különleges, korai fényképészeti eljárással készült eredeti fotográfiákban. Kiemelkedik közülük Székely Aladár Ady Endréről 1915-ben készült dedikált fotója, Simonyi Antal Jókai Mórról, illetve Arany Jánosról készült albumin fényképei, Ellinger Ede Arany János fényképe, Balogh Rudolf Molnár Ferencről haditudósítóként készült fotója, vagy Edward Steichen, a divatfotózás úttörőjének Molnár Ferenc portréja, és Kaffka Margit albumin fényképe.
A halandóság törékeny arcai címet Juhász Ferenc Molnár Edit Íróportréim című 1973-as pécsi kiállítására írt megnyitóbeszédéből kölcsönöztük.
A második kiállításon (2024. június 27. – december 15.) a PIM fotósai (Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt) által az elmúlt évtizedekben készített íróportrékra kerül majd a hangsúly.
A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György, PIM
