|
|
|
Ria, Ria, Hungária
Ria, Ria, Hungária
Ria, Ria, Hungária
Ria, Ria, Hungária
Ria, Ria, Hungária
RIA-HUNGÁRIA, üvöltő szurkolótábor
Én is ott vagyok és ordítok torkom szakadtából
Nem tudom, kik vannak a pályán, csak a kapus nevét ismerem
Le fognak minkat alázni. Már megszoktuk. Hát Istenem...
Mégis a lelátóról nézek, tényleg büszke vagyok a csapatra
Tökmagot rágcsálva, testem zászlóba csavarva
Csak arra várok, hogy a csatár becsavarja
De úgy futballoznak, hogy én jövök zavarba
A stadionból távozva életúnt alakok
Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!
Amit a szívembe rejtek, amit a homlokomra festek
Ahol álmában járt Geszti Péter, micsoda flashback
Hajnalban, ha rossz a kedv, nekivágok a Dunának
Kell a csudának, hogy pontyokkal dumáljak
Csak leveszem a csukámat, vízbe lógatom a lábam
Aztán bőrfertőzéssel fekszem majd egy kórházi ágyban
De úgy ebédidő-tájban kinézek egy fura fószert
Görcsösen szorítja a Nagy Magyarország posztert
Hú de kopasz tetszik lenni? Na de meséljen! Mi a gond?
De ő nem felel csak énekli a "Vesszen Trianon"-t
A táskájára ragasztva Csurka István portréja
A kannás bor után már mondja, már mi a probléma
"Kicsit savanyú a bukéja, de nem keserű"
Aszongya: 'Sok erre a cigány meg a ferdeszemű'
De ő szembeszegül, hogyha vér kell hozzá, akkor is
Levadássza mindet, zsírabb, mint a Chuck Norris
Ez az ő országa, baszd meg, és itt nem élhet más
Gyere, mondok neked valamit, addig pihenjél srác!
Refrén:
Ha Isten nem áld meg, hát fohászkodj újból
Határon innen és határon túlról
Csupa rozsda lett már a fejünk felett a glória
Csak te maradtál meg nekünk drága Pannónia
A hungarikum jövője a föld alá elásva
Tizenötmillió szempár néz bambán egymásra
Mindenki gyáva, ennek nincsen sehol párja
Ha egy jót akarsz röhögni, gyere Magyarországra
Jó estét hölgyem! Felkérhetem egy táncra?
Bár nem tudom, hogy kell, majd te vezetsz engem, drága.
Így megyünk a bálba, én a te lábadon állva
Csak öltözz ki máma a kék színű ruhádba
Ropják a vodkaszagú Hamupipőkék
Övék a parkett, de a pesti körkép
Főképp nem ebből áll , már csak a picsák ricsaja,
Amit hallasz, ha a Körúton ballagsz. Nem rossz
A fiatalok bolondok, de az öregek túl bölcsek
Mi vitt rá arra, hogy a poharamba töltsek,
Ha már nem kérek többet, köszi, ne is próbálkozz!
Az előbb hánytam ahhoz a villanypóznához
Az utca lánya szólít: mit szólnék egy körhöz?
Ööö, kösz, úgy sem értek a flörthöz
De nem kellenek a bilincsek, a műbroki, a láncok
Elég lesz angyalom, hogyha lejtesz velem egy táncot
Lehetne mindenki boldog, mégis mindenki szomorkás
Sok a skizofrén debil deppressziós óvodás
Egy-két csalódás, szerelmi bánatok
Megesett velem is, nem vagyok különb nálatok
Sírva mulat Hungária könnycseppet a diszkóban
Nincs ihaj-csuhaj gardenparty, csak négy feles a bisztróban
Mikor emeled a poharat, gondolj arra a sok szarra
Ami tönkretett téged, ami a lelked felkavarta
Hogyha felbasz egy apróság - tényleg iciri-piciri -, hogy
A Balaton közepén a kezemmel evezek, mert beszart a vizibicikli
Hogyha nem érek ki a partra, majd a tó közepén éjszakázok
Itt várnak a srácok, meg egy korsó hideg Arany Ászok
Csak az a gáz, hogy hahótázok, mikor rettegnem kéne
De úgy is hazamászok, így még nem lehet itt vége
Csak az a gáz, hogy hahótázok, mikor rettegnem kéne
De úgy is hazamászok, így még nem lehet itt vége
Refrén
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
