|
|
|
Ismerted ismerted, ha nem, hát akkor nem
Ha kínoz téged minden, akkor nincsen kegyelem
Hogy mégis miről beszélek hát én sem tudom pontosan
De ügyelek rá mit mondok, csak szépen, okosan, gondosan
Óvatosan figyelem, hogy mit is akarok mondani
Ha el is szúrtam valamit én nem akartam elrontani
Te sosem voltál okosabb te sosem voltál jobb
Ez így is marad örökre ha te így gondolod
De akkor ne te magyarázd meg nekem hogy mi a világ rendje
Bár Istenbe hiszek, én nem jutok a mennybe
én nem megyek le a pokolba mert nem bírna engem az ördög
Na ezen nem gondolkodok, inkább újabb poharat töltök
mégis arra gondolok, hogy mi lesz majd ha meghalok
a sors meg van írva, de én analfabéta vagyok
Tehetséges? lehetséges mégis nevetséges
eladni az életed lehet hogy nem nyereséges
kétesélyes minden, de mindig neked marad a rossz
Addig ne várd a holnapot, amíg nem tudod mit hoz
Lehet csend lehet hangzavar, csak az nem amit vársz
Lehet öröm lehet szenvedés, mindig a rosszabb oldalon állsz
Lehet nász, lehet gyász, lehet egy lehet száz,
Lehet hogy vesztésre állsz, lehet nálad minden ász
És ha a pokolban jársz, már hiába kiabálsz
Úgysem marad neked más, csak a sátánnal egy tánc
Lehet napsütésben, vagy esőben ázva
A sátánt felkérem még egy utolsó táncra
én egy egyszerű ember, egy földi halandó
és minden amit akarok egy sátántangó
Egy alvilági tánc, egy alvilági tangó
Felemelő az érzés, mondhatni maradandó
állandó marad az aggodalom állandó marad a félelem
és mégis azt kérdezem, hogy meddig tart az életem
Én nem tévedtem sokat, amikor azt mondtam hogy nem tudom
gondolkodtam és rájöttem, hogy még kicsit sem unom
én büszke vagyok rá, hogy amíg lehet addig mondhatom
és lehet hogy tévedés, minden egyes mondatom
nekem büntetés a csend, nekem emberfeletti kín
ha nem szól a hangfal, ha csendes már a rím
pedig nem vagyok én más, csak egy MC aki senki
pedig nem vagyok én más csak egy szinkronizált jenki
aki kéri, aki teljesít, ha nem bírja, akkor elesik,
hát mindig a jobbat keresi, hát igen néha megesik,
és minden amit régen akartam, minden amit anno
Egy utolsó kérés egy sátántangó
Lehet napsütésben, vagy esőben ázva
A sátánt felkérem még egy utolsó táncra
én egy egyszerű ember, egy földi halandó
és minden amit akarok egy sátántangó
Hiába röhögött, megtáncoltattam az ördögöt
a ritmus végeztével egykettőre ellökött
amikor éjjel hármat mutatott a digitális óra
Akkor odafigyelek minden mondott szóra
a kólám már rég elfogyott a kávémat még főzöm
Nem érdekel semmi sem a füstöt sem tüdőzöm
őrzöm még azt, ami soha nem vesz kárba
és nem fér bele több csikk, a hamutálba
Vajon a véletlen műve, hogy az életem műve
hát ennyi lesz belőle, de én nem függhetek tőle
hogy miért? hát miért? hát mondd csak meg hogy miért volt
Mert nem érdekel semmi sem, csak mondom ezt a négy sort:
Lehet napsütésben, vagy esőben ázva
A sátánt felkérem még egy utolsó táncra
én egy egyszerű ember, egy földi halandó
és minden amit akarok egy sátántangó
Lehet napsütésben, vagy esőben ázva
A sátánt felkérem még egy utolsó táncra
én egy egyszerű ember, egy földi halandó
és minden amit akarok egy sátántangó
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
