|
|
|
| Előadó: | Rablóbanda |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Abrudbányai Tamás |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Gyere, mondd meg bátran a szemembe,
Hogy miért jut mindenbol kevesebb nekem!
Éjt nappalá téve gürizek,
S nem jutok egyrol a kettore.
Persze valakinek minden egybol összejön,
Nekem meg amit építek csak összedol,
Mondhatsz bármit, csak azt ne mondd,
hogy ez pech!
Mondjuk 150 évvel ezelott innen jó messze
ha ott születtem volna,
A távoli vadnyugaton ott, ahol a pofonok zúgtak,
Kezembe vettem volna a sorsom,
S mindig töltve lett volna a coltom,
Azt hiszem mindig az enyém lett volna az utolsó szó.
Mert én úgy szerettem volna ott nagy gazember lenni,
De úgy, hogy ebbol a nagy sármomból ne veszítsek el semmit.
Féltek volna a postakocsik, s azok a fene nagy bankok,
S 100 év múlva én küzdöttem volna John Wayne-nel a mozivásznon...
Viszkivel indult volna minden napom
És este is mindig várt volna a szalon.
Ott ahol mindig szól a zene
És a kártyaasztalnál is mindig én nyerek
És ha valakinek nem tetszik a képem,
Hát hátbaverem egy hatalmas székkel,
Asszem a seriff is mindig meghúzhatta volna magát...
Mert én úgy szerettem volna ott nagy gazember lenni,
De úgy, hogy ebbol a nagy sármomból ne veszítsek el semmit.
Féltek volna a postakocsik, s azok a fene nagy bankok,
S 100 év múlva én küzdöttem volna John Wayne-nel a mozivásznon...
Gyere, mondd meg bátran a szemembe,
Hogy miért jut mindenbol kevesebb nekem!
Éjt nappalá téve gürizek,
S nem jutok egyrol a kettore.
Mondjuk 150 évvel ezelott innen jó messze
ha ott születtem volna,
A távoli vadnyugaton ott, ahol a pofonok zúgtak!
Mert én úgy szerettem volna ott nagy gazember lenni,
De úgy, hogy ebbol a nagy sármomból ne veszítsek el semmit.
Féltek volna a postakocsik, s azok a fene nagy bankok,
S 100 év múlva én küzdöttem volna John Wayne-nel a mozivásznon.
Mert én úgy szerettem volna ott nagy gazember lenni,
De úgy, hogy ebbol a nagy sármomból ne veszítsek el semmit.
Féltek volna a postakocsik, s azok a fene nagy bankok,
S 100 év múlva én küzdöttem volna John Wayne-nel a mozivásznon...
- Azt hiszem 2016-ban, még jóval az előző lemezem (You And The World) megjelenése előtt jött az ötlet, hogy a következő album miről fog szólni. Elkezdtem dalokat írni azokról a helyekről ahová eddigi életem során fújt a szél és fontos helyszínei voltak ennek a Kalandnak, aminek mostanra 34 éve, hogy részese vagyok - fogalmazott Gery.
A most megjelent dal és klip a #Budapest150-re készült. Egy pörgős, néhol abszurd sztori, Budapest legszebb részeivel.
A Budapest Dal II. szövegét itt találjátok.
- A Budapest Dal egy igazi nyárindító szám, a legfrissebb lemezemről, a The Journey-ről. Készítettünk hozzá egy sztoris klipet, a Színház- És- Filmművészeti Egyetem támogatásával. Sok országban megfordultam az elmúlt 10 évben. A the Journey lemez ezeket az éveket foglalja össze.
Amikor az ember külföldön él, sok az új élmény… de jó esetben mindig van azért valamilyen szintű honvágy az emberben. Nekem a barátok, csald és a kultúra ami a nyelvet is magába foglalja hiànyoztak nagyon. Más a nyelv, más a közeg mások még a poénok is… ez jó, de egy idő után valami hiányzik. A BUDAPEST DAL valami kis ízelítőt és életerzést ad, amire örömmel kacsint vissza az ember, bármerre is jár a világban - részletezte az előadó.
Riba Gery további dalszövegei itt.
A ‘ THE JOURNEY’ LP-ről
Személyes ihletettségű a rajta szereplő összes dal. A koncepció pedig, hogy a dalok többsège egy-egy helyről szól, ami közel áll a szívemhez és ahol volt szerencsém élni rövidebb vagy hosszabb ideig. Így van dal, ami a Norvégiában eltöltött időszakomat dolgozza fel, egy másik szól az angliai Bristol városáról, egy harmadik pedig Amerikai élményeimet meséli el.
Riba Gery további dalait itt tudjátok meghallgatni.
Fotó: Riba Gery
