|
|
|
| Előadó: | SP Éder Krisztián |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Éder Krisztián |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Sp:
Sokszor kérdeztem, sokszor nem kaptam rá választ,
Sokszor van olyan, hogy a lány másik srácot választ,
Tudom, hogy ez így nem jó, meg hogy sz*r érzés,
Nem tudom, mi történik, egyre nagyobb a kísértés,
De hiába vérzek el, hiába, vagyok vele őszinte,
Hiába sírok esténként, hiába, ő szinte
Rám se néz, nevet rajtam, nekem ez fáj,
De egy [belső érzet kitart], és azt súgja muszáj
Kitartanom, mert hogy megérik a gyümölcs, enyém lesz talán,
Majd együtt nézünk csillagokra, de ez mély talár,
Halvány folt az egész, lehet, hogy holnap meghalok,
Lehet, hogy elüt az autó, de lehet, hogy valamit elkapok,
Fent leszek az égben, mondom, nem lett az enyém,
Nem értem el a célom, meg lesz rólam a vélemény,
De ezt nem akarom én se, szeretnék én még élni,
Szeretnék felnőni, hidd el nem akarok sokat kérni,
Csak pár kitartó barátot, akik majd vigyáznak rám,
Akik megóvnak a rossztól, mert ott elég nagy a szám,
De aki ismer, az tudja, én így érzem magam jól,
Hogy én úgy szeretek élni, hogy mellettem lágy dallam szól.
Refrén (Sp & Benő): (2x)
Még kell, még több, még kell valami, hogy fejlődjek,
Még kell, még más, hogy ne nézzenek felhőnek,
Már volt, már kaptam, már tetszett az imázs,
Mégis kell, még több, mégis kell, még más.
Sp:
Volt, hogy éjszakákat nem aludtam át, mert hogy féltem,
Volt még olyan régen, hogy az anyukámat kértem,
Hogy feküdjön be mellém, mert én bánatos vagyok,
Nem értettem sosem, hogy mért bántanak a nagyok,
Volt, hogy aranyos kisgyerekként, öt-hat évesen,
Játszottam a gondolattal, milyen lesz, ha majd fényesen
Felnövök és élek boldogan, mint azt a mesékben láttam,
Volt, hogy nem mertem, de azt súgták, hogy csak bátran
Szóljak fel, hogyha nem tetszik valami, hogyha valami bánt,
Úgy látszik ez hatott, úgy látszik, hogy valaki megszánt,
Mert már érzek némi tiszteletet, talán másoktól,
Mert már hallottam, hogy [dupla krupp nem ettől], másoktól,
Hát, ja volt sok minden, remélem, hogy még lesz is,
De nem látok előre, lehet, hogy lesz még [búgó pestis],
Meg majd háború meg béke, persze nem így akartam,
Gyerekként nem így láttam, mert a szemem eltakartam.
Refrén (Sp & Benő): (2x)
Még kell, még több, még kell valami, hogy fejlődjek,
Még kell, még más, hogy ne nézzenek felhőnek,
Már volt, már kaptam, már tetszett az imázs,
Mégis kell, még több, mégis kell, még más.
Sp:
Mikor felcsillan a fény, még sincs előttem semmi,
Valamit láttam, egy álom volt, de felkeltem és ennyi,
Néhány rég [íratlan] kép, néhány rég elfelejtett emlék,
Kicsordul egy könnycsepp szememből, szívesen visszamennék
A régi szép időket felemésztve, hív vissza a múlt,
Szeretnék látni, de nem tudok, mert ami volt, az már elmúlt,
Már csak homályos fényképek, már csak pár régi barát,
[Dantén eight] szállj fel, várom a mámor nagy hadát,
Hátha sikerül, lehet, hogy hátra nem nézek már többet,
Lehet a múltra lapozok, de jelenre építem a követ,
És várom, hogy megtörténjen, mi másnak van megírva,
Szeretném látni a sorsom, de a szemem ki van sírva,
Hiába minden próbálkozás, egyedül nem megy,
Hiába szeretnék várni, egyszer a vonat úgyis elmegy,
Várhatsz, hogy egyszer kitárjam a lelkem végre érted,
Nem vágom, hogy mért hagysz szenvedni, nem vágom, hogy mért kérted.
Refrén (Sp & Benő): (2x)
Még kell, még több, még kell valami, hogy fejlődjek,
Még kell, még más, hogy ne nézzenek felhőnek,
Már volt, már kaptam, már tetszett az imázs,
Mégis kell, még több, mégis kell, még más.
Végre megérkezett a pop koronázatlan királynőjének, Dua Lipának harmadik nagylemeze, a Radical Optimism, amely 11 dalból áll. Az énekesnő egyedüllétét kiemelő album első felvétele beszédesen az „End Of An Era” (azaz: egy éra vége) címet viseli és olyan slágerek gyűjteménye, mint a „Houdini”, a „Training Season” és az „Illusion”. Dua „pszichedelikus popként” írja le új lemezét, megjegyezve róla, hogy „olyan kiállások és különféle hangzások keveréke ez, amit ha csukott szemmel hallgatsz, akkor egy kész, vizuális világ tárul eléd”.
„Az albumot a szingliségem alatt írtam” – mondta el Dua. „Mindig valami vicces történettel érkeztem a stúdióba, és mindegyik más-más dalt inspirált. Van egy lazaság és őszinteség, ami korábban nem volt meg bennem.”
Az album elkészítésekor a világsztár olyan kivételes művészekkel dolgozott együtt, mint Caroline Ailin (Dua Lipa: New Rules), Danny L. Harle (Caroline Polachek, Charli XCX), Tobias Jesso Jr. (Adele) és Kevin Parker, akit művésznevén Tame Impalaként ismerhet a nagyvilág.
Dua hozzátette: „Mindenki háttere és munkamódszerei jól összeálltak barátként és zeneileg is.” Így folytatta: „Nagyon nyitottak voltunk egymással, és úgy éreztem abban a szobában, hogy sebezhető lehetek, és szabadon beszélhetek a tapasztalataimról. Ennek a zeneisége olyan gazdagnak és izgalmasnak hatott, és szerettem volna ebben teljesen elmerülni és részese lenni.”
A Dua önfelfedezése által ihletett Radical Optimism egy olyan anyag, amelyben értelmet nyer a tiszta öröm és boldogság megélése azokban a helyzetekben is, amelyeket korábban lehetetlennek tűnt elfogadnunk.
A 11 szám közül egy igazán mély jelentésű, a „These Walls” kapott fókuszt a Spotifyon, amelyről elárulta az énekesnő a Zane Lowe-nak adott, nemrég közzétett interjújában, hogy:
„Van ez a közhely, hogy "ó, ha ezek a falak beszélni tudnának, tudod, mit mondanának". Szerintem érezhető az az energia, amikor besétálsz egy szobába és két ember veszekedett, vagy ideges.”
„Azt gondolom, hogy elkerülhetetlen az a beszélgetés, amit senki sem akar, de meg kell tenni, valakinek ki kell szállnia, és bármennyire is fájdalmas, ez általában megfelelő okok miatt történik, mert rólad van szó, és a megérzésed mindig megmondja, hogy valami jó vagy nem…”
Íme a Radical Optimism dallistája:
1. End Of An Era
2. Houdini
3. Training Season
4. These Walls
5. Whatcha Doing
6. French Exit
7. Illusion
8. Falling Forever
9. Anything For Love
10. Maria
11. Happy For You
Fotók: Dua Lipa
