|
|
|
| Előadó: | Bíró Eszter |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Varró Dániel Manger Itzik |
|
Födő Sándor Fodo Tradícionális |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | megzenésített vers |
| Címkék: | Keressük! |
Valahol egyedül
Áll egy hajlott fácska,
Minden madár tovaszállt,
Üres minden ága.
Ez keletre, az nyugatra,
Amaz délre szállott,
És a fácska elhagyatva
Hideg szélben áll ott.
Mama, hallgass ide rám,
Így szólok anyámnak,
Ne marasztalj, mama, én
Elmegyek madárnak.
Jamm tari-tari-tari-tari tamm...
Ameddig csak tart a tél
Jégesővel, hóval,
Azt a fácskát ringatom
Én egy altatóval.
Mama jajgat: kisfiam,
Jaj, ne menj el, kincsem,
Megfagysz nekem fönt a fán,
Óvjon attól Isten.
Szép arcodba, felelem,
Könny ne vájjon árkot,
Kár a könnyért, mama, mert
Én madárrá válok.
Jamm tari-tari-tari-tari tamm...
Mama sír: jaj, legalább
Végy fejedre kucsmát,
Nehogy aztán dideregj,
Édes egy fiacskám.
Húzz kalucsnit, kis Izsák,
Köss nyakadba sálat,
Meg ne hűljél valahogy,
Jaj, megöl a bánat.
Bunda-lajbit is vegyél,
Szörnyű nagy hideg lesz,
Jaj, az Isten hidege
Máskülönben megvesz.
Jamm tari-tari-tari-tari tamm...
Szárnyam égbe nem emel,
Sálak, kucsmák, lajbik,
És a féltő szeretet
Súlya alatt hajlik.
Szomorúan verdesek,
Nincs erőm, hogy szálljak,
Mama szíve nem hagyott,
Hogy madárrá váljak.
Valahol egyedül
Áll egy hajlott fácska,
Minden madár tovaszállt,
Üres minden ága.
Sikerrel zárult a MOST projekt, a Magyarországról indult, a balkáni és a nyugat-európai zeneipart összekötő úttörő kezdeményezés első, több mint négy éves fázisa.
Az ötletgazda és projektvezető Hangvető 10 balkáni és nyugat-európai partnerrel egy komplex, négypilléres szakmai programmal indított el hosszútávú pozitív folyamatokat az egész régióban. Ez volt az első, magyar cég által elnyert, nagyméretű Kreatív Európa Program által támogatott együttműködési projekt.
A MOST nem csak a térségben, hanem egész Európában példaértékű: egy rendkívül diverz régió teljes iparágának fejlesztésére tett ‒ sikeres ‒ kísérletet a 4 millió eurós projekt.
A Hangvető és a MOST partnerszervezetek nemcsak pénzügyi támogatást, hanem szakmai képzéseket, mentorálást, gyakornoki lehetőségeket és egy kiterjedt kapcsolatrendszert is kínáltak a több mint 500 résztvevőnek. Összesen 30 zenekar, 80 menedzser, 60 fesztivál és klub és 20 helyi projektet megvalósító szervező vett részt a programban - mind a népzene, mind a világzene tágabb területéről.
A MOST hatására létrejött egy új, az európai piacon és kapcsolati hálóban otthonosan mozgó szakmai generáció.
A balkáni zene eljutott egy szélesebb, európai közönséghez, ami a régió pozitív megítélésére, és identitásuk erősödésére is visszahat. Több zenei exportiroda jött létre a térségben a projekt közvetett hatásának köszönhetően, a térség művészeit egyre több nyugat-európai fesztivál szerepelteti.
A MOST kiemelt figyelmet fordított a balkáni zene sokszínűségének bemutatására. A projektben elektronikus, kísérleti, a hagyományos zenéből új irányokba induló művészek is otthonra találtak. Románia, Szerbia, Bulgária, Észak-Macedónia, Montenegró, Horvátország, Albánia, Koszovó és Bosznia-Hercegovina művészei és zeneipari szakemberei vettek részt a projektben, amelynek egyik fő üzenete a sztereotípiák lerombolása; egy izgalmas térség újrafelfedezése volt. A zenészek megismerését segítendő a Balkánon kívüli európai fesztiválok is résztvevők és partnerek voltak.
"A MOST teret engedett a balkáni zene sokszínűségének, gyökereinek és a térség újat kereső, virágzó kreativitásának."
– Christine Semba, WOMEX
Így történhetett, hogy egy alapvetően bosnyák műfajra, a sevdalinkára szakosodott zenekar, a Divanhana megkapta a világzene egyik legrangosabb elismerését, a Songlines magazin díját, és tizenötezres tömeg előtt játszhatott Londonban, vagy hogy a program támogatásával megjelent lemeze első helyre került a World Music Charts Europe európai világzenei sikerlistán.
A Perija, egy dark folkot játszó, utcazenéléssel induló zenekar a MOST segítségével szintet lépett, világszerte utaznak és felléptek az Eurosonic fesztiválon.
Az E.U.E.R.P.I. kísérleti elektronikája Japánba kapott meghívást, a Lenhardt Tapes-ről a WIRE magazin áradozott, Zarina Prvasevda észak-macedón énekes a Blogotheque-kel forgatott és az egész európai szakma megismerte hangját. A sor folytatható, a MOST sikerét a résztvevő művészek előtt kinyílt szakmai lehetőségek is mutatják.
"A MOST rengeteg lehetőséget nyitott meg számunkra, új helyekre jutunk el. Manapság szinte naponta kapunk meghívást egy fesztiválra vagy showcase-re."
– Rodjenice, szerb zenekar
Ezt részben a négy éven át zajló, szisztematikus kapcsolatépítés, a közös munka fesztiválokkal, koncertszervezőkkel és szakemberekkel, a MOST konzekvens szakmai jelenléte eredményezte. A Hangvető további projekteken keresztül viszi tovább a projekt örökségét, és folytatja a kiépült szakmai hálózat építését.
“A MOST legnagyobb sikere, hogy elkezdte eloszlatni a balkáni zenét övező sztereotípiákat. A művészek sokkal felszabadultabbak és tudják, nem csak a Macskajajra vagyunk kíváncsiak.
A szakmai oldalon sokat számított, hogy a MOST a teljes iparág minden szereplőjének lehetőséget adott a fejlődésre, és azok egymással is kapcsolatba kerültek. Egy olyan ugrásra kész szakmai hálózatot építettünk fel, amely tehetséges művészekből és rátermett szakemberekből áll, akiket már nem köt meg a térség nehéz hagyatéka.” – Lelkes András, Hangvető ügyvezető igazgatója.
A MOST számokban
