|
|
|
Refrén:
Ülj le mellém ha mersz
Ne félj tőlem, nem bántalak még ma nyersz,
Én már vártalak rég,
Csak egy perc, tűrj el társként,
Ne félj tőlem, kívánd, lásd még,
Ha már bátor voltál, miért történt volna másként?
Nézz rám! Most is zenét írok, szöveget Gáborral,
Elárult minket a kor, megáldott minket egy átokkal.
Nem ide kellett volna születni, ügyes, ki másnak látszik,
Mint ami. Akkor én ügyes vagyok. Bárcsak süket volnék.
Vagy üres halott. Szervek nélkül szebben épül a táj.
Mi omlik az fáj, de van mi megtérül. Mondd hogy már
Nem szeretsz, élet, nem veled félek, hanem tőled,
Én átkarollak, és a füledbe súgom, ölj meg!
Ne törj meg, ne játsz velem,
Ne kelljen más lennem, pedig meg se értesz,
Még azt sem tudod, hogy ki vagyok.
Mégis ismerni szeretnél,
Aztán majd írhatok egy levelet nektek,
Egy ilyen szöveget magamnak.
Ezek majd filmkockák lesznek, mire majd emlékszik Attila,
Pár sor és egy emlék, egy barátság, mit vetek ma este papírra.
Hogy veled maradjon, gondoljál te is rám,
Mert egy csavargó vagyok, ezt Csabi is nagyon jól tudja.
Mint mikor ökörködünk, a világtól jó messzire futva,
Én érzem már, hogy durva, érzem már, semmi nem furcsa.
Csak mi, senki nem látja, mit mi, hogy az élet egy kurva,
Azt hittem, hogy mindenki tudta, hogy én a híd közepén állok,
Látom, hogy Gábor elugrott, Én utána szállok,
Mindig mondtam másoknak, legyenek olyanok, mint Attila, vagy Gábor.
Legyenek olyanok, mint Én, meg Csabi, kik nevetnek egy telefonszámon,
Vagy két kimondott szón, mi ugyanaz mint az első.
Eltör minket egy csomó ember, de én úgy érzem, hogy ettől jobb lesz minden.
Más lesz, vidámabb leszek ez látszat, én nyújtom feléd a kezem, édesen,
Úgy érzem, hogy engem várnak. A lépcsőházban újra.
Bár ki úgy érzem, hogy szeret. Ez nem szerep, ezt nem a szél fújta,
és nem is ereszt. Mint egy bicikli szelep, rozsdás küllők ölelnek.
Főétel vagyok, de halálomig ezt követnek. Voltak kik követtek,
Én is nyúltam már bele a szarba, tartozok embereknek, tartoztam,
Tartozni fogok mindig haladékot kérek, oh, bárcsak hagynám abba az egészet.
Megint alkottam. Ez jön. Ezt élvezem. Már mondom a választ.
Mikor még csak úgy érzed, hogy kérdezem, hogy adsz e haladékot.
Pedig tudom a választ, ne fárassz! Mondanád én vagyok néha ki megtámaszt,
Pedig támasz nekem is kéne, sokszor léptem félre. Sokszor bántottam meg kit szeretek.
Úgy érzem, hogy végre látom, kik a barátaim, kik velem félnek, én is velük félek.
Együtt félünk, de mi neked halál, az még nekünk élet.
Kérdezték már, hogy mért hallgatok folyton zenét az iskolában a folyosón.
Én legyintek a válasz fölött, vissza a fülhallgatót, aztán becsöngetnek,
Fejet lehajtom. Mintha altatót tettek volna az üdítőmbe. Dühítőnek látszom,
Hogyha szar kedvem van. Pedig rohadtul nem illek bele a világba.
Csak egy csókot adnék egy virágnak, mikor sírok a barátaim fájdalmán,
Vajon ki láthat? Hát senki. Sokan jönnek kérdezni mindig, hogy mi bajom, mi bánt?
Mi történt? Én mondom semmi. A pisztolyt fölemelem, és elteszek egy töltényt a tárba.
Aztán leszek a föld mély barátja egy kis dobozban, reménytelenül feküdnék a halál mellé,
Ki valójában megpofozna. Nem is védem már meg magam, inkább várom, míg föloldoznak.
És úgy élhetek mint egy pillangó, engem is elkap egy kisgyerek hálóval,
Mint ahogy én tettem régen, mondanám, hogy így legyenek, így,
De inkább megyek zenét írni, meglepem magam pár sorral. Elárult a kor.
Megáldott minket egy átokkal. Na tűnés Gyuri szöveget írni, zenélni újra Gáborral.
És nézz rám, szünetekben szövegírás a telefonba, kiránduláson, mindenhol,
Nem vagyok más, csak öreg tintás fiatal. Ki nyáron kosarazik Attilával,
Átregéli az egész nyarat. Ennyi maradt meg nekem. Ez olyan mint mikor elédraknak egy
Üres tányért, ne! Egyél! Falatozz az emlékekből! Aztán suli után egy telefon,
Gyere Csabi! Röhögjünk már a világon! Mondd azt, hogy mondjál mást,
Míg a portás vár engem a halál kapujánál, Te nem engedsz. A halál meg rámnéz.
Refrén 2x:
Ülj le mellém...
Köszönöm anyunak, apunak, Bettinek, köszönöm az egész családnak,
Köszönöm Attilának, hogy olyan sok nyarat együtt eltölthettünk.
Köszönöm Gábornak, a sok zenélést,
Köszönöm Andrásnak, hogy együtt kosarazhattunk.
Köszönöm Gézának, mindent, habár össze vagyunk most veszve.
Köszönöm Dórinak, mert ő mellém állt, ha baj volt.
Köszönöm Fruzsinak, Krisztinek, Briginek, mert ők nagyon-nagyon szeretnek.
És persze:
Köszönöm Ádámnak a sok bíztatást.
Köszönöm Tibinek, hogy nagyon sok mindenben segített.
És köszönöm csabának, hogy együtt csavaroghattunk.
Köszönöm Zsoltinak, aki nélkül az egész szám nem jöhetett volna létre, sőt az egész
lemez nem fog majd létrejönni.
Előre is köszönöm. Köszi! Csá-csá!
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
