|
|
|
| Előadó: | Wattamen |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Simon Vilmos Miklós Ottó Simon Vilmos István |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Szombat este házibuliba voltam,
Ahol valljuk meg, egy kicsit túl sokat ittam.
Csak ültem egy széken, a félhomályban,
Azt se tudtam, hol vagyok, már alig láttam,
Mikor hopp! Elém állt egy csaj, segítség!
Há? mit akar ez? Ahhh? Most már ez nem kétség.
Na gyere cuki pofa, rázz egyet velem!
Na jó, belemegyek, de tudod, szétmegy a fejem.
Így hát felemelkedtem a székből, ahol eddig ültem,
Majd RAP, ö roptuk a táncot, de kidőltem.
Aztán egyetlen emlék az, ami megmaradt,
Hogy találkozunk holnap az óra alatt.
És ennyi! Mintha elvágták volna,
Majd már otthon az ágyban, mint ha egy hang szólna,
Hogy fel kéne kelni! Itt valami nincsen rendben.
Kilopakodtam az ablakhoz szépen, csendben
És OA! Zutty, egy pillanat alatt,
Azután visszafeküdtem az ágyba, de az ablak nyitva maradt.
Ugyebár tél van, de ilyenkor ez mit se számít,
Aludtam, mint akit fejbe vágtak, a sok sör kábít.
Délelőtt felkelek, ú mi ez a hideg?
Minden egyes porcikám úgy állt, mint a cövek.
És orrom, he-he úgy folyt, mint a Duna
És akkora lett, mint egy skót duda.
Na ne! Úgy látszik, rajtam ül az átok
A fene vigye el, én mindig pórul járok.
Ráadásul ugye ma van az a randi,
Amikor jesszusom, vétek lenne itthon maradni.
Kirohanok a mosdóba, a tükörbe nézek,
Á, haver! Ez én vagyok? Nézd meg!
Olyan vagy, mint egy nagy röhögő pacni,
Ez nem röhögés haver, hanem?
Hapci! Hu-hu-hú, de megfáztam!
Hapci! He-he-erre ráfáztam!
A lány meg biztos ott áll még a téren.
Hapci! Hu-hu-hú, de megfáztam!
Hapci! He-he-erre ráfáztam!
A lány meg biztos ott áll még a téren
És engem vár? és engem vár?
Miért nem gyógyulok már?
Felöltözök, és már indulok a dokihoz,
Hülyén indult ez a nap, de vajon még mit hoz?
Nem tudom, de már itt ülök a dokinál
És egy rakás öreglány, előttem kiabál.
Én vagyok az első! Mondom oké, tudom.
De ha nem ért a szóból használom a botom!
Puff! AU! Ez egy púp, vagy ez a fejem,
Jól van már, hát tudom, hogy hol a helyem!
Ekkor belém hasított a gondolat, mint a villám,
Itt ülök a dokinál, a csaj meg vár rám.
De mikor is érek oda és, hogy ez titok,
És mit mondok neki, ha az orrom szipog?
Nyílik az ajtó és mondják is a nevem,
Uram Isten, én jövök, már fogom is a fejem.
Na oké, ki a doki, aki ma ki vizsgál,
Akit ma vakít a mani, amit a zsebébe nyomnál.
Jó napot doktor úr! Na mi a baja?
Szerelmi bánat? Kirúgtaja a csaja?
Még nem, de hogy ha ez így megy tovább,
Találkozni vele így már nem lesz pofám.
Mert a megfázás még hagyján, ami velem megesett,
De hát nézzen a fejemre, hát ez az igazi baleset.
Sajnos nem az én resszortom, na viszlát!
Hapci! Maga meg vegyen fel tisztát!
Bevágtam az ajtót, kapja be lompost!
Bumm! Segg, segg, segg ez az orvos!
Nem is tudom ezek után mit is akarok,
Talán a lány elé megyek, vagy ma már hoppon maradok
De hát az egész napom úgy is már el van rontva,
Különben sem emlékszem, lehet, hogy ronda?
Lassan eltelik a nap, de mi lesz majd holnap?
Bizsereg az orrom, jön már egy jó nagy?
Hapci! Hu-hu-hú, de megfáztam!
Hapci! He-he-erre ráfáztam!
A lány meg biztos ott áll még a téren.
Hapci! Hu-hu-hú, de megfáztam!
Hapci! He-he-erre ráfáztam!
A lány meg biztos ott áll még a téren
És engem vár? és engem vár?
Miért nem gyógyulok már?
1. rész, Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.
2. rész, A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.
2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról.
A kiállítás felépítése rendhagyó, mivel azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az elsőn (2024. április 27 – június 24.) az archív írói arcképekre, míg a másodikon (2024. június 27 – december 15.) a múzeumi fényképészek munkája során készült portrékra kerül a hangsúly. A két egymást követő tárlat összesen mintegy 150, a múzeum tulajdonában lévő klasszikus magyar író arcképét vonultatja fel.
Végigtekintve a kiállításon, a látogató számos ismerős fényképre bukkanhat. Ki ne látta volna tankönyvében a megtört tekintetű Arany, az igéző Ady, a kalapos dendi Kosztolányi vagy a vigasztalan Juhász Gyula fotóját? Közös bennük, hogy valamennyit a PIM fotógyűjteménye őrzi.
A múzeum már 1954-es megalakulásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fotográfiáknak, amelyek műtárgyként, készítőjüket is megnevezve kerültek be a nyilvántartásba. Az áprilisban megnyílt tárlat válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, a PIM fotógyűjteményének legértékesebb egységéből. A Művészeti Tár fotógyűjteménye országosan is a legnagyobb írói képi adatbázis, és mint ilyen, nélkülözhetetlen kiállítások, irodalmi kiadványok összeállításakor is.
Az első bemutatón (2024. április 27. – június 23.) szereplő, időrendben kiállított mintegy 80 fénykép neves fotográfusok – Simonyi Antal, Ellinger Ede, Uher Ödön, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Escher Károly, Zinner Erzsébet, Balla Demeter, Gink Károly, Molnár Edit, Szilágyi Lenke és többek - munkáin keresztül egyben fotótörténeti ívet is felrajzol, érzékeltetve, hogyan alakult a portréfényképezés technikája és szemléletmódja a korai és a legújabb felvételek között eltelt mintegy 150 évben. A tárlat legkorábbi fotográfiája Tiedge János Vörösmartyt ábrázoló felvétele 1854-ből, míg a legutóbbiak a 2000-es évekből valók. A kiállítás az irodalom és fotográfia egyfajta izgalmas találkozására invitál.
A gyűjtemény bővelkedik különleges, korai fényképészeti eljárással készült eredeti fotográfiákban. Kiemelkedik közülük Székely Aladár Ady Endréről 1915-ben készült dedikált fotója, Simonyi Antal Jókai Mórról, illetve Arany Jánosról készült albumin fényképei, Ellinger Ede Arany János fényképe, Balogh Rudolf Molnár Ferencről haditudósítóként készült fotója, vagy Edward Steichen, a divatfotózás úttörőjének Molnár Ferenc portréja, és Kaffka Margit albumin fényképe.
A halandóság törékeny arcai címet Juhász Ferenc Molnár Edit Íróportréim című 1973-as pécsi kiállítására írt megnyitóbeszédéből kölcsönöztük.
A második kiállításon (2024. június 27. – december 15.) a PIM fotósai (Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt) által az elmúlt évtizedekben készített íróportrékra kerül majd a hangsúly.
A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György, PIM
